1,8 millió éve, nagyjából az első emberelődök Afrikából való kirajzásával egy időben egy hatalmas röpképtelen madár volt honos a kontinensen. A Pachystruthio dmanisensisnek elnevezett állat testméretei összemérhetők voltak az eddig a bolygó valaha élt legnagyobb madarainak tartott moa, illetve az elefántmadár nagyságával.

Tavaly nyáron az Orosz Tudományos Akadémia paleontológiai intézetének kutatói egy combcsontot fedeztek fel a Krími-félszigeten található Taurida-barlang mélyén. Az egyik őslénykutató szerint a barlang hajdan ősi hiénák menedékeként szolgált. Minthogy a combcsont nem hiénától származott, feltételezhető, hogy a táplálékukból maradt meg.

mérete így a ma élő strucc háromszorosa lehetett. Egy hasonló combcsontot már hat évvel ezelőtt is feltártak Grúziában, de akkor azt egy struccal igen közeli rokonságban álló madárként azonosították. Most ezt a korábbi leletet is újraelemezték az új felfedezés fényében, és megállapították, hogy az is a Pachystruthiótól származott.

Talán sok más, eddig azonosítatlan madárcsontlelet is e hatalmas madáré lehetett, de eddig még nem azonosítottak ilyen nagy testű fajt ennyire északon. Hajdanán számos több száz kilós röpképtelen madár élt szerte a bolygón. A legnagyobb ismert faj a Madagaszkáron talált elefántmadár volt, amelynek testtömege a 600 kilót is elérhette.

Minthogy a koponyáját eddig nem találták meg, nem tudni, hogy növényevő volt-e vagy ragadozó. Ugyanakkor a feltáró őslénykutatók szerint, mivel a combcsont hosszúságához képest igen vaskos, feltételezhető, hogy gyorsan tudott futni. Az azonban nem egyértelmű, hogy e gyorsaságát a préda üldözésére vagy a ragadozók elől való menekülésre használta.

A lelet korából arra lehet következtetni, hogy a madár találkozhatott az Afrikából először kivándorló Homo erectusokkal. Persze nem tudjuk, hogy valóban összefutottak-e, de például Új-Zélandon az emberelődök vadásztak a hasonló életmódú moákra, így nem elképzelhetetlen, hogy az erectusok a Pachystruthiót is prédának tekintették.

Forrás: New Scientist