Index Vakbarát Hírportál

Megdöbbentette a geológusokat a kaliforniai ikerföldrengés

2019. július 8., hétfő 11:35

Július 4-én, helyi idő szerint fél 11 után 3 perccel az utóbbi évtizedek legerősebb földrengése rázta meg Kaliforniát, a Mojave sivatag egy távoli vidékét. A 6,4-es erősségű rengés epicentruma Los Angelestől csaknem kétszáz kilométerre észak-északkeletre volt, 10,7 kilométeres mélységben. A nagy erejű földmozgást több kisebb utórengés is követte, majd másnap, július 5-én, 8 óra 19 perckor újra megmozdult a föld, és egy még erősebb földrengés pattant ki.

A második földrengés 7,1-es erősségű volt, azaz 11-szer erősebb mint az előző napi. Az epicentrum kissé odébb volt, az előző rengéstől 11 kilométerre, 17 kilométeres mélységben. A földrengések erősségét jellemző Richter-skála szerint az első földmozgás erősnek, míg a második nagyon erősnek számít (a földrengések magnitúdóját megadó skála nem lineáris, hanem logaritmikus, ezért lehet, hogy a 7,1-es erejű rengés 11-szer erősebb, mint a 6,4-es.)

Azt a geológusok jól tudják, hogy a földrengések hajlamosak egymást követni, egy erős rengés okozhat több másikat is,

de arra csak öt százalék esély szokott lenni, hogy egy erős rengést egy még erősebb kövessen.

Egyrészt ezért lepte meg a szakértőket a mostani ikerrengés. Ami viszont ennél is jobban gondolkodóba ejtette a geológusokat, hogy a két földrengés egészen szokatlan módon okozott repedéseket a földkéregben, írja a Live Science.

A rengések ugyanis egymásra merőleges törésvonalak mentén pattantak ki, egy olyan területen, ami meglehetősen bonyolult jellemzőkkel bír. Ez az a környék, ahol az észak-amerikai tektonikus lemez alá becsúszik a Csendes-óceáni-lemez, és itt sok, egyenként is aktív törésvonal található, magyarázta a Live Science-nek Glenn Biasi, az amerikai földtani intézet (U.S. Geological Survey, USGS) geofizikusa. Ezek egy része rövid, sokszor keresztezik is egymást, és a találkozó tektonikai lemezeket, ráadásul mivel a föld alatt húzódnak, nem is mindig tudnak róluk a kutatók.

És itt lesz egyre furcsább a július eleji ikerrengés. A 7,1-es erősségű földmozgás Ridgecrest közelében, a Little Lake törészóna egyik törésvonalán történt, ahol a törésvonalak általában északnyugat-délkelet irányban futnak. Az egy nappal korábbi rengés viszont egy földtanilag kevéssé ismert területen, északkelet-délnyugat irányú repedések mentén pattant ki, ami a geológusok számára igen érdekes.

Nem sok olyan esetet ismerünk, ahol két egymásra merőleges törésvonal okozott volna egyszerre földrengést

– mondta Michele Cooke, a Massachusetts-Amherst Egyetem geológusa.

Ráadásul a mostani rengések elég nagy rendetlenséget csináltak – nemcsak a boltokban, lakásokban, de geológiai értelemben is. A földkéregben olyan bonyolult repedések keletkeztek, amik korábban a lemezek egymáson való elcsúszásakor nem voltak jellemzőek. A kérdés az, hogy ilyenek voltak-e korábban is, hogy igazából ez a normális, csak eddig nem voltak elég érzékenyek a kutatók műszerei, hogy kimutassák ezeket, vagy valami egészen új jelenséggel állnak szemben a tudósok.

A földrengéskutatóknak mindenesetre nincs könnyű dolguk, a mostani kettős rengés azt vetítheti előre, hogy a jövőben olyan nagyobb rengések is várhatók, amik nem a hírhedt Szent András-törésvonal mentén pattannak ki, hanem az ECSZ (Eastern California Shear Zone) területén. A mostani komplex szeizmikus aktivitás során bizonyára sok energia szabadult fel, csökkentve ezzel a két lemez közti feszültséget, a kérdés csak az, hogy a bonyolult törésvonal-struktúra feltöltődött-e ezzel további feszültséggel, vagy egyelőre lenyugodott a térség.

(Borítókép: földrengéstől megrepedezett út Kalforniában. Fotó: USGS)

Rovatok