A pi-víz a rendszerváltás időszakát jellemző áltudományos bonanza utolsó túlélője. Történetében a hungarikumok hájpolásától a természettudományos oktatás elégtelenségéből fakadó hiszékenységen át a kis hazánkban világhírű tudósig minden benne van.
Horváth Gábor olimpiai bajnok kajakozó úgy vélekedett egy minapi sajtóeseményen, hogy a férfi kajak négyes athéni aranyérmében komoly szerepet játszott a pi-víz, amit a felkészülés során fogyasztottak. A sajtótájékoztatón a Fülöp László a magyar pi-víz atyjaként tisztelt vállalkozó által piacra dobott palackozott pi-vizet reklámozták. A közleményük különösebb forrásmegjelölés nélkül megállapítja, hogy évek óta felmérések igazolják a pi-víz jótéteményeit: segít a méregtelenítésben, a sejtregenerációban, a lúgosításban és természetesen az energetizálódásban. Ennek megfelelően energiaszintje sokkal magasabb, mint a csapvízé, a segítségével pedig
sejtszinten gondoskodhatunk szervezetünk vitalitásáról.
Ilyen állítások hallatán – miközben természetesen eszünk ágában nincs megkérdőjelezni, hogy a pi-víz mindennél jobban segít az energetizálódásban – eszünkbe jutott, hogy független labortesztekkel vizsgáljuk meg, hogy miben különbözik valójában a pi-víz a simától. A teszteket a Wessling Hungary Kft. laborjában végezték el a cég szakemberei. A vízkémiai, illetve mikrobiológiai tesztek valóban kimutattak egy nagyon fontos különbséget más, emberi fogyasztásra alkalmas ásványvizekkel szemben, de erős a gyanúnk, hogy nem a pi-víz varázslatának titkát sikerült feltárnunk.
A mikrobiológiai tesztek aggasztó és jelentős közegészségügyi kockázatot valószínűsítő eredményeiről ebben a cikkünkben olvashatnak:
Az ügy háttere csak a pi-víz történetének ismeretében érthető meg igazán. Érdemes hát áttekintenünk e kétes értékű diadalút állomásait, hiszen akik a kilencvenes években még gyerekek voltak, talán nincsenek is igazán tisztában azzal, hogy a csodálatos, a vízre nyomokban hasonlító folyadék honnan ered, és nekünk, magyaroknak milyen nagy szerepünk van a modern pi-víz feltalálásában.
A történet 1964-ben kezdődik, amikor egy bizonyos dr. Jamasita Akihiro Japánban kísérletezett a növények virágzását szabályozó hormonokon. Itt fontos megjegyezni, hogy senki sem tudja, hogy Jamasita valóban létező személy volt-e, vagy csak afféle kabala, mint a KFC Sanders ezredese, mivel a név rendkívül gyakori Japánban, és ezáltal beazonosítatlan. Az mindenesetre biztos, hogy a hírneves kutató a felfedezéseit
nem publikálta rendes tudományos folyóiratban.
Jamasita mindenesetre a legenda szerint felfedezte, hogy a növények virágzását egy nagyon furcsa víz, az élő víz okozza. Hosszú évek állhatatos kutatása következett, minek végén Jamasita feltalált egy készüléket, amellyel mesterségesen is előállíthatóvá vált ez a biovíz, amelynek tulajdonságai természetes minden szempontból sokkal jobbak, mint az old school vízé. A japán tudós úgy találta, hogy a vízben lévő vas-oxid van kedvező hatással a növényekre, így mágnesezéssel lehet a víz e tulajdonságára hatni.
Így érhetjük el az élő víz eredeti energiaállapotát.
Nem is lenne ez igazi sikertörténet, ha nem tűnne fel benne magyar szál. Nos, itt lép be a képbe Fülöp László, aki alig öt évvel a pi-víz állítólagos felfedezése után megalkotta az úgynevezett pi-generátort, a pi-energia előállítására alkalmas egyedi készüléket. A nyolcvanas évek végén Fülöp kapcsolatba lépett a pi-kutatásban világelső japán Bioenergia Intézettel, és innentől kezdve vállt vállnak vette fejlesztették a pi-víz-előállító gépeket, és forgalmazták azokat Európa-szerte. De nem kell félnünk, mert a legmodernebb, Bio Control System technológián alapuló berendezések kizárólag Fülöp találmányai, tehát magyar szellemi termékek. Büszkeség ez mindnyájunknak.
Hogy mit csinál a pi-gép a vízzel, azt a cég honlapján szereplő képek bizonyítják: megerősíti a víz auraenergiáját. De mit is tud a pi-víz? Az benne a legcsodálatosabb, hogy – a forgalmazók állítása szerint – mintha tudná, hogy mit akar az ember, és ennek megfelelően egyik pillanatban így viselkedik, a másikban már teljesen máshogy. Az aranyhalak például 216 napig élelem és oxigén nélkül életben maradnak a pi-vízben, de az anyag leginkább az embert szereti. Sokszor hívják ezért
emberbarát vagyis filantróp anyagnak.
Tehát csakis jó tulajdonságai vannak: javítja az ételek ízét, a káros baktériumokat elpusztítja, de a hasznosakat segíti. A gyomokat elpusztítja, de a hasznos növényeket táplálja. A meddőséget gyógyítja, de a fogamzásgátlást is segíti, ha épp amellett döntünk. Már szinte nekünk kellemetlen ezt leírni, de a rákot is gyógyítja.
De korántsem csupán a szokásos egészségügyi átverésről van szó, hiszen a pi-víz ipari szempontból is Isten áldása. A vízkőképződést akadályozza, a beton kötését gyorsítja, az elkészült betont szilárdítja. Csökkenti a gépek üzemanyag-fogyasztását és a korróziójukat.
Minthogy a pi-víz az élő szervezetben lévő víz természetes energetikai állapota, nem meglepő, hogy születésünkkor szervezetünk 96 százalék pi-vizet tartalmaz. Sajnos ez az érték életünk során folyamatosan csökken, halálunkkor már csak 58 százalék (mivel életünk során a pi-víz aránya folyamatosan csökken, valahogy előre kell látnia, hogy 20 vagy 100 évesen fogunk meghalni). Ha megmérjük szervezetünkben a pi-víz arányát, kiszámolhatjuk, hogy még hány évünk van.
Ez a Fülöp-féle relatív életidő.
Szerencsére azért van menekvés: ha elkezdünk pi-vizet inni, akkor pontosan 18,3 évvel hosszabbodik meg az életünk.
Nem mi vizsgáltuk először a pi-vizet tudományos igénnyel. Annak idején, húsz évvel ezelőtt, amikor a termék még újdonságnak számított, és az emberek még a mainál is jobban rajongtak mindenért, ami csodát ígért a sivár mindennapokban, a Parajfalók Klubjába tömörült kutatók végeztek fizikai kísérleteket a pi-vizen. A klub azért jött létre főként az ELTE kutatóiból, tanáraiból, hogy a legnépszerűbb parajelenségeket ellenőrizzék, többségükben otthon is elvégezhető kísérletek segítségével.
A pi-vizes kísérletek egyik végrehajtója, Szilágyi András, a Szkeptikus Társaság alelnöke, illetve az MTA Természettudományi Kutatóközpont munkatársa emlékezett vissza kérésünkre azokra időkre, amikor Fülöp László előadást tartott a szkeptikusoknak a pi-vízről, és arcizma sem rándult, amikor demonstrálták számára, hogy nagyon nem úgy viselkedik a terméke, mint ahogy ő hirdeti.
Fülöp László könyve, Az életvíz története alapján terveztük meg a pi-vízzel elvégzett kísérleteket. Ő a könyvben azt állította például, hogy a pi-víz hamarabb felforr, mint a sima víz. Így hát megmértük ezt is, a jég felolvadási ideje,a fagyáspont, az elektromos vezetőképesség, illetve a ibolyántúli és a látható tartományban mérhető fényelnyelési spektrum mellett.
Ezeket a kísérleteket maga Fülöp László ajánlotta, bár vélhetően arra nem számított, hogy valaha elvégzik olyan ellenőrzött körülmények között, hogy azt ne lehessen egy legyintéssel elintézni. A kísérletek szervezője, Vassy Zoltán, az ELTE oktatója, több állítást is idéz a szerzőtől, mielőtt bemutatná a mérések - lelőjük a poént: cáfoló erejű - eredményeit. A pi-víz magyarországi prófétája szerint az általa árult termék felforralásához 8,2 százalékkal kevesebb energia szükséges, mínusz 7 fokon fagy meg, a belőle készült jégkockák pedig lassabban olvadnak fel. Emellett a pi-víz vezetőképessége majdnem másfélszer akkora, mint a csapvízé.
A mérések során egyetlen fenti állítás sem bizonyult igaznak, a pi-víz minden mért fizikai tulajdonságában tökéletesen megegyezett a sima vízzel. Pedig a parajfalók nagyon gondosan jártak el.
Ugyanazzal a csapvízzel hasonlítottuk össze a pi-víz tulajdonságait, amelyből a gép előállította. Erre azért volt szükség, mert a különböző helyeken vételezett vizek tulajdonságai eltérők lehetnek. De semmilyen különbséget nem tapasztaltunk. Vagyis a pi-víz semmiben sem különbözik a mezei csapvíztől
– folytatja Szilágyi András. Fülöp Lászlónak személyesen is bemutatták, hogy a sima és pi-vízből készült jégkockák bizony tökéletesen ugyanolyan gyorsan olvadnak fel. Ő erre megkérdezte, hogy honnan vették azt a pi-vizet. Amikor közölték vele, hogy a boltjából, akkor már csak annyit mondott, hogy utána kell néznie, hogy mi lehet a probléma.
Végül is gyártási hibák még a legtudományosabb technológiák esetén is előfordulhatnak.
(Borítókép: picture alliance / Getty Images Hungary)
Ne maradjon le semmiről!