Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogyan egyes baktériumok képesek lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, melynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra, írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A kutatók azt tanulmányozták, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját, ami az algák szárazanyagának 30 százalékát teszi ki. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot. "A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, melyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ" – mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa. A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet.

A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik. A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják.

"Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére" – mondta Stanetty. "De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük" – mondta Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa, aki szerint az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, mely teljességgel szén-dioxid-semleges. (MTI)