A magyar Országgyűlés 2019. július 2-án, kedden 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a hivatalosan „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” néven illetett törvénymódosítást. Ez az a törvény, ami ellen hónapokig próbált küzdeni a Magyar Tudományos Akadémia, amelytől Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére végül elvették az akadémiai kutatóhálózatot, szemben az akadémikusok akaratával és Palkovics korábbi ígéretével.
A törvény rendelkezik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozásáról, ami összevonja az idáig az MTA irányítása alá tartozó kutatóintézeteket és kutatóközpontokat, lehetővé téve ezek átszervezését, megszüntetését és új intézetek csatlakozását is. Az ELKH tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
A törvény ellen szinte folyamatosan tiltakoztak az akadémikusok, több tüntetést is tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy amire készülnek, azzal tönkreteszik a magyar tudományos életet és kutatást, gyengítve annak erős nemzetközi pozícióját.
A Nature, a világ egyik legnevesebb tudományos lapja, ami eddig is követte az MTA körüli eseményeket, most hétfőn összefoglaló cikket közölt az akadémiai kutatóhálózat elvételéről, az MTA elleni erőszakos kormányzati lépésekről (Alison Abbott: Hungarian government takes control of research institutes despite outcry). A cikk sorra vette a történteket, kezdve azzal, hogy július 2-án a magyar országgyűlés megszavazta a nagyjából negyven intézményből álló kutatóhálózat elvételéről szóló törvényt. A cikk kiemeli, hogy
A Nature cikke azzal zárul, hogy a törvény augusztusban lép életbe, amennyiben Áder János köztársasági elnök aláírja és elrendeli annak kihirdetését.