A hajó eredetéről egyelőre semmit sem tudni azon kívül, hogy alakja alapján a reneszánsz korra teszik építését. Az állapota a felfedezői szerint szinte tökéletes maradt, köszönhetően a hideg északi tengervíz konzerváló hatásának.
A roncs ott létére először 2009-ben érkeztek az első jelek, amikor a svéd tengerészeti hatóság szonárral térképezte fel a tengerfeneket, és egy visszhang-anomáliára lettek figyelmesek a lelőhely fölött. Aztán idén egy tenger alatti kutatócég, amely egy jövőbeli víz alatti gázvezeték nyomvonala mentén derítette fel a környezetet, automata kamerája látta meg elsőként a roncsot fél évezred után. Ezután kezdődött meg a roncs tudományos vizsgálata.
Az oxigénhiány, illetve a fagypontnál alig valamivel melegebb víz meggátolták, hogy a szokásos korhadási folyamatok beinduljanak a roncs faanyagán. A brit Southamptoni Egyetem kutatói által vezetett tengeri régészek a hajót szinte teljesen sértetlen állapotban találták, a hajótest elejétől a végéig egyben van, sőt az árbócok némelyike is áll még, sőt itt-ott még kötélmaradványok is felfedezhetők rajta. A fedélzeten még egy csónakot is találtak. A márciusi expedíció során több ezer nagy felbontású képet készítettek a hajóról, így 3D-s grafikát készítettek róla.
A hajó vélhetően kereskedelmi célokat szolgált, és nem hadihajó volt, bizonyos fegyverekkel mégis felszerelték - ez abban az időben ajánlott életbiztosításnak számított még a polgári hajókon is. A hajó hossza 16-20 méter hosszú. bár ez nem tűnik olyan nagynak, érdemes tudni, hogy a nagyjából ugyanebben az időben hajózó Santa Maria, Kolumbusz zászlóshajója sem lehetett nagyobb ennél. A Santa Marián a jegyzőkönyvek szerit 52 fős legénység utazott.
A hajó pontos származási helye és neve egyelőre nem ismert, így a régészek Okänt Skepp néven emlegetik, ami svédül ismeretlen hajót jelent. A pontos helyszínt szándékosan titokban tartják, hogy megakadályozzák a kincsvadászok dúlását. A tervek szerint hamarosan újra lemerülnek a hajóhoz, hogy tovább vizsgálják, és legfőképpen mintát vegyenek a faanyagából. A fa laboratóriumi vizsgálata ugyanis fényt deríthet arra, hogy pontosan mikor és hol építették.
Forrás: New York Times