Az Átlátszó riportja szerint több olyan reaktorblokk építésének befejezését és az erőmű beüzemelését tervezik Ukrajnában, amelyeket a nyolcvanas években kezdtek építeni, majd félbehagyták a munkálatokat. Vagyis nagyjából abból az időből valók, mint amikor felrobbant a szintén Ukrajnában található csernobili atomerőmű.

Nem ez lenne az első atomreaktor a magyar határtól 500 kilométerre lévő Hmelnickijben, hiszen már kettő is működik az ottani erőműben. A fennmaradó két blokk építését éppen az 1986 után fellángoló atomerőmű-ellenes tüntetések hatására állították le. 

Az elmúlt évtizedben, ahogy Csernobil emléke lassan halványulni látszott, egyre komolyabban merült fel a reaktorblokkok befejezésének ötlete. A 2008-as tender eredménye szerint a reaktorokat a Roszatom helyi leányvállalata, az Atomsztrojexport építette volna, és a beruházáshoz Oroszország nyújtott volna hitelt. Az ukrajnai háború miatt azonban ez a megállapodás felbomlott, és most a Skoda tűnik a legesélyesebb kivitelezőnek.

A magyar kormány – bár a nemzetközi megállapodások értelmében véleményét, aggodalmát fejezhetné ki az ügyben – valamiért nem szólal meg, és nem aktív az eljárásban. Pedig a körülmények szerencsétlen összejátszása esetén egy baleset után a radioaktív szennyeződésből nekünk is jócskán juthatna. A Greenpeace az illetékes agrárminisztériumtól azt tudta meg, hogy 2017 óta nem rendelkeznek új információval a projektről. Csakhogy egyéb érintett országok, például Ausztria mégiscsak értesültek a fejleményekről, és ott még közmeghallgatást is tartottak pár hete az ügyben.

Az ukrán környezetvédelmi minisztérium viszont azt állítja, hogy a magyar fél elmulasztott egy határidőt, és nem közölte velük időben, hogy részt kíván venni az értékelési folyamatban. Ezt a magyar fél cáfolta.