A Nagy Pompeji Projekt a világ eddigi talán legambiciózusabb régészeti kezdeményezése. A régészek reményei szerint a komplex kutatássorozat forradalmasítja majd a Római Birodalom életéről őrzött tudásunkat, beleértve a lakók genetikai profilját, étrendjét, életmódját és megannyi más aspektust.
Csakhogy ehhez meg kell bolygatni az i. sz. 79-ben történt vulkánkitörés után lerakódott törmelékrétegeket. Ez a vulkanológusok szerint hatalmas hiba lenne. Ezzel ugyanis elvesznének azok a geológiai nyomok, amelyek esetleg segíthetnének abban, hogy felismerjék az akkori, Pompejit és Herculaneumot elpusztító kitörés mechanizmusait. Így nem tudnának felkészülni egy újabb hatalmas kitörésre.
Ez pedig talán sok ezer ember életébe kerülhet, akik ma a Vezúv környékén laknak.
Az évek óta súlyosbodó ellentét most jutott el a kitörés peremére, a vulkanológusok pedig nyílt levelet tettek közzé a Nature-ben „a vulkanikus üledékrétegek riasztó elpusztításáról”.
Láthatóan nem értik meg, hogy az elhivatottságuk a régészet iránt egyben vandalizmus a vulkanológia szemszögéből. Az üledékek egy részének érintetlenül hagyása nemcsak a tudósok számára értékes, de a látogatóknak is, akik ezáltal megérthetik, hogy a vulkán hogyan pusztította el a városokat
– nyilatkozta a Guardianek Roberto Scandone, a Roma Tre Egyetem vulkanológusa. A régészek erre azt válaszolják, hogy ők együttműködnek a Nápolyi Egyetem régészeivel, és különben is, még van egy csomó kutatható vulkanikus szikla a régészeti szempontból érdekes térségek határain kívül is.
A Nagy Pompeji Projekt 2012-ben indult 105 millió eurós költségvetéssel. Fő célja az új felfedezések mellett az utóbbi időszakban vészes állagromlásnak indult helyszínek konzerválása és megóvása. A projekt keretében másfélszeresére növelik az eddigi ásatások területét, és a munka során szükségszerűen eltávolítják a maradványokat fedő vulkanikus üledékréteget.
Gyakorlatilag az összes feltárt emberi maradványból vesznek majd DNS-mintát, ahogy 2000 élelmiszer-maradványból is. Így egyre többet tudhatunk meg a római kori emberek életéről. Eközben azonban a vulkanológusok frusztrációja egyre nő, mert ők teljes mértékben kihagyva érzik magukat.
A pompeji kiállítás szinte teljes egészében a történelemről és a régészetről szól, a vulkán geológiáját alig említik.
A hatóságok is előnyben részesítik a régészeket, ha új kutatási engedélyek kiadásáról van szó. Rendszeresen előfordul, hogy a vulkanológusok nem kapnak engedélyt egy-egy terület vizsgálatára, de ha a legkisebb emberi, régészeti lelet előkerül onnan, azonnal ott a teljes média, és a régészek minden további nélkül hozzáférést kapnak mindenhez. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a térség turizmusának alapja a régészeti múlt, a jövőbeli kitörés esélyeit számolgató vulkanológusok viszont nem sokat tesznek a turisták csalogatása érdekében.