Mielőtt kialakult volna az élet a Földön, mindenféle kémiai anyag keveredett össze a bolygót beterítő őslevesben, az viszont nagy talány, hogy ebben az őskáoszban miként jöttek létre az első összetett és funkcionális sejtek. Egy kutatás szerint ebben nagy szerepe volt a kozmetikumok ismert alapanyagainak, az alfahidroxisavaknak.
Mint azt Tony Z. Jia, a Tokiói Műszaki Egyetem kutatója, és Kuhan Chandru, a Malajziai Nemzeti Egyetem munkatársa kiderítette, az alfahidroxisavak (ilyen például a tejsav és a glikolsav) nemcsak spontán polimerizálódnak, hanem a megfelelő hőmérsékleten és páratartalom mellett poliészter mikrocseppek jönnek belőlük létre.
ilyen sejtszerű tárolókban halmozódhattak fel az élet kialakulásához szükséges molekulák, a nukleinsavak és fehérjék
A savak polimerizációja korábban is ismert volt, a kutatók felfedezése abban rejlik, hogy az általuk tesztelt száradási és újrahidratálódási folyamat során létrejönnek ezek a sejtszerű struktúrák. Ez a fajta száradás és újranedvesedés pedig könnyen végbemehetett a pocsolyákban és vízpartokon.
Normális esetben a lipidek alkotják a sejtmembránt, vagyis azt a tárolót, amelyben az élet többi komponense megtalálható. A kutatócsoport azonban elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az összetett sejtek bizonyos részei először másfajta molekulákból alakultak ki, nem azokból, amelyek ma is a sejtek részét képezik.
Az biztos, hogy az őslevesben mindenféle anyag megtalálható volt, nemcsak az élet alapanyagai, és bőven volt idő arra, hogy a meglévő alkotóelemek létrehozzák a hiányzó láncszemeket.
Jia és munkatársai nem állítják, hogy pontosan az általuk vizsgált a mikrocseppek voltak a sejtek ősei, de azok - vagy más hasonló cseppek - valószínűleg lehetővé tették az első sejtek kialakulását.
(Phys.org)