Több millió ember tüntetett Hongkongban a demokráciáért, és hogy megtartsák a függetlenségüket Kínától. Volt némi erőszakoskodás is, a legdurvább események viszont csak a hamis hírek világában léteztek. A városállamban még csak most éledezik a tényellenőrzés kultúrája, így az online csevegőszobákban terjedő pletykák és összeesküvés-elméletek teljesen megzavarták az embereket.
A közösségi médiában, például a Weibo és a WhatsApp csevegőszobáiban villámgyorsan elterjedtek álhírek a hongkongi tüntetésekről. Megjelent például egy videó arról, hogy a városállam határánál felsorakozott tankok fogják vérbe fojtani a tüntetéseket. A 800 ezer ember által látott felvételről végül kiderült, hogy 2011-ben készült Dél-Koreában. Egy rendőrök által arcon lőtt nő álhírét is sikerült utólag leleplezni.
Az álhírek igen nagy része a lakosság és a rendőrség közötti szembenállást fokozta.
A problémának csak egy része az, hogy a zárt csevegőszobákban ellenőrizetlenül tudnak terjedni az álhírek, amelyek így ritkábban ütköznek a tényekkel. A hongkongi média is sokat rontott a helyzeten, amikor ezekre a cseten terjedő információkra épített híreket. Eközben pedig a Kínai állami média, a kínai kommunista párt manipulátorai is igyekeznek hitelteleníteni a tüntetőket és fokozni a tömeg bizonytalanságát.
Az AFP hírügynökség kimondottan Ázsiára fókuszáló Asia Fact-Check szolgáltatása több mint egy tucat álhírt leleplezett a tüntetésekkel kapcsolatban, ezeket viszont angol nyelven publikálták. Most még csak néhány kisebb helyi médiavállalkozás kezdett kínai nyelven jelentéseket írni a tüntetések álhíreiről. Amint a Phys.org megállapította, az elmúlt években a világ több országában megjelentek a tényellenőrző csoportok, ám Hongkongban ez még nagyon gyerekcipőben jár, ezért most a legtöbben gyanakodva olvassák a híreket.