A szénerőművek áramtermelésének részaránya 19 százalékkal csökkent az európai elektromos rendszerben az első félévben. Ez a legmeredekebb csökkenés, amit valaha feljegyeztek. A hirtelen esés részben a tartósan magas szénáraknak, illetve a megújuló energiaforrások növekvő részarányának köszönhető.
A környezetvédők szerint 2019 lesz a szénalapú áramtermelés végének kezdete Európában.
A szénerőművek termelésének felét a gázerőművek vették át, míg másik felét a megújulók foglalták el. Nem most kezdődött a szénerőművekben folyó áramtermelés hanyatlása a kontinensen. Az elmúlt hat évben folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, tavaly már kevesebb mint 20 százalékot foglaltak el a szénerőművek az energiamixben. A csökkenést azonban jelentősen gyorsította, hogy a gáz ára viszonylag alacsony, miközben a szén ára két év alatt a hatszorosára emelkedett.
Az elemzők szerint a gázerőművek térnyerése nem tarthat sokáig, mert kevés ilyen erőmű épül a kontinensen, így a kapacitás véges. Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek dinamikusan szaporodnak, így a jövőben várhatóan az ő részarányuk tovább nőhet. Ezek szerepe a szén visszaszorításában ott is tetten érhető, hogy a statisztikák szerint azokban az országokban esett leginkább a szénalapú áramtermelés, amelyek a legtöbb nap- és szélerőművet üzemelték be.
A legnagyobb relatív esést Írország (-79%), Franciaország (-75%) és az Egyesült Királyság (-65%) könyvelte el. Abszolút értekben az erősen szénorientált Németországban csökkent leginkább az áramtermelési céllal elégetett szén tömege, de ez részarányában csak 22 százalékos csökkentést jelentett.
Nálunk hat százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés.
Az Egyesült Királyságban többször előfordult, hogy az ország szénerőművek működése nélkül üzemelt, egyszer teljes három héten keresztül májusban. A kormány azt ígéri, hogy 2025-re teljesen kivezeti ezt az elektromosságtermelési ágat.
Forrás: New Scientist