A kutatók gyakrabban bukkannak ismeretlen fajokra, mint gondolnánk. A mikrobiológusok, de még a trópusi területeket kutató rovarászok munkájának is mindennapos velejárója, hogy addig nem ismert fajokkal kerülnek szembe. A becslések szerint a Föld élővilágának még mindig csak eltörpülő hányadát írtuk le.
Többségük valószínűleg azelőtt kihal majd, hogy valaha is találkoznánk vele.
Az azonban ritkaságszámba megy, amikor egy új nagyobb testű állat, pláne főemlős bukkan fel a szakirodalomban. Ezért is esett ki majdnem a távcső Rodrigo Costa Araújo, a brazil Nemzeti Amazonasi Kutatóintézet biológusa kezéből, amikor a fák lombjai között három fehér farkú majmot pillantott meg. Az ismert helyi majmoknak ugyanis fekete farkuk van.
Azt gondoltam magamban, Istenem, ezek különbözők, ezek tényleg teljesen mások
– emlékezett vissza a felfedező a New Scientistnek. Ez az Amazonas-medence minden emberi civilizációtól távol eső délkeleti térségében volt, közel a Tapajós és a Jamanxim folyókhoz. Minthogy ebben a régióban korábban még sosem mérték fel a majomállományt, az új fajok felfedezése sem volt teljesen elképzelhetetlen.
Miután 2015-ben visszatért az első pillantás színhelyére (ehhez egy hónapig kellett vándorolnia az esőerdőben), nekilátott, hogy kézzel fogható bizonyítékokat szerezzen a majmok létezéséről. Hangszórókból más majomfajok hangjait játszotta le nekik, és járta az erdőt az újabb találkozás reményében. Nem jött azonnal a siker, Araújo és kollégái három éven keresztül kutattak az új faj után.
A három év alatt egyre többször találkoztak a majmokkal, de a puszta látvány alapján lehetetlen eldönteni, hogy valóban új fajról van-e szó, vagy egy ismert közeli rokon faj helyi, kissé eltérő populációjáról.
A pontos azonosítás érdekében öt egyedet megöltek, a hivatalos szervek engedélyével.
Így a bundamintázatukon túl már a DNS-üket is elemezni tudták. A génmintázatuk, bár közeli rokonságban állt a többi amazóniai majoméval, egyértelműen különbözött is tőlük, így bebizonyosodott, hogy új fajról van szó. Emellett élőhelyük is elkülönült a többi fajétól. Az új majmot Mico mundurukunak, vagyis munduruku majomnak nevezték el, a helyi munduruku indián törzs után.
Ahogy a brazil őserdő legnagyobb részét, úgy a munduruku majom élőhelyét is az erdőirtás, a bányászat és a mezőgazdaság fenyegeti.