A Spanyolországból megállíthatatlanul terjedő invazív növényi kártevő rárontott Moszkvára. Az akár 15 centiméteresre is megnövő meztelencsiga-faj nemcsak méretével kelthet félelmet a puhatestűektől egyébként is viszolygó emberekben. Kielégíthetetlen falánksága már eddig is rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságnak szerte a kontinensen.

Az Európai Unió invazív fajokat figyelő illetékesei a 100 legveszélyesebb invazív állat közé sorolják a csupaszcsigát. Az orosz média által megszólaltatott moszkvai kerttulajdonosok elszörnyedve beszélnek a támadó pusztításáról. “Elképesztően sokat esznek, és rettentően nehéz megszabadulni tőlük. Harcolok ellenük, de ezek csak szaporodnak tovább” - jelentette ki Abdula Tasibekov a Veszti című tévéműsorban.

A legtöbb csigához hasonlóan a spanyol csupaszcsiga is hímnős, így bármelyik egyed képes bármely más egyeddel párzani. Egyszerre 400 petét raknak le, mindez pedig kifejezetten gyors szaporodást eredményez.

Bár Spanyolországból származik, már 1956-ban leírták Franciaországban is, és ezután gyors terjeszkedésbe kezdett észak és kelet felé. Vélhetően a mezőgazdasági termények távolsági kereskedelme játszotta a főszerepet a csiga térhódításában, hiszen a leszüretelt növényekkel a levelekre rakott csupaszcsigapetéket is exportálták.

A csigák általában elpusztulnak ősszel, mivel nem bírják a hideget, csak a peték telenek át. Ha csak nem találnak meleg búvóhelyet, elég esélytelenek az orosz téllel szemben. Tavasszal viszont már a sokasodott új generáció láthat neki a vegetáció pusztításának. A csupaszcsigák kártétele nem merül ki a növények lelegelésében, hiszen

A spanyol csupaszcsiga azért képes kiszorítani a helyi meztelencsigákat, mert gyakorlatilag bármit megeszik: élő és elhalt növényeket, sőt állattetemeket is. A sünök, egyes madarak, hüllők időnként megeszik, de a sűrű és bőséges nyálkája a legtöbb ragadozót jobb belátásra téríti. nedves időben a legfürgébb, ilyenkor 5-9 méter/órás sebességgel rohanja le áldozatait.

Forrás: BBC