Több mint két évvel ezelőtt, 2017. június 17-én zárt be a budapesti Planetárium, az ország legnagyobb ilyen jellegű természettudományos intézménye. Az 1977-ben átadott épület a kétezres évekre olyan rossz állapotba került, hogy a kupolát körülvevő lapos tető – köszönhetően a rossz terveknek – a nyári viharok, felhőszakadások idején rendszeresen beázott.
2016-ban volt először olyan, hogy egy heves vihar alatt olyan súlyos vízkárok keletkeztek az épületben, hogy másfél hónapra be kellett zárni. Az újranyitáskor így nyilatkozott nekünk Lőrincz Henrik, a Planetárium előadó csillagásza a helyzetről:
A lapos tetős szerkezet vízelvezetése rossz, illetve gyakorlatilag nincs, ebből adódik az állandó beázás. Az építésnél egy sor anyaghasználati hibát is elkövettek, mindezek kijavítására egy teljes átfogó építészeti felújítás lenne a megoldás, visszabontással, korszerű építési technológiák alkalmazásával, megfelelő szigeteléssel.
Piróth Eszter, a Planetáriumot fenntartó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) igazgatója a 2017-es bezárás előtt azt mondta, hogy a tetőszigetelés várhatóan az év végéig megtörténik, ami után ismét ki fognak nyitni, de az épületnek teljes, felújításra, belső korszerűsítésre lenne szüksége, ami másfél-két évet vesz igénybe.
Egy évvel a bezárás után, az Uránia csillagvizsgáló megszűnése apropóján megnéztük, hogy hol tartanak a tervezett munkák. 2018. június végén a TIT igazgatója azt mondta, a Planetárium felújítási munkái elkezdődtek, és hogy a jövőben az Uránia csillagvizsgáló is a népligeti épületbe költözik: a Planetárium kupolája mögött alakítanak ki/át épületrészt számára. Akkor a Népligetben járók azt láthatták, hogy az épület kupoláját körbevevő lapos tetőn szigetelési munkák folytak, legalábbis az ott felhalmozott szigetelőanyagok látványából erre lehetett következtetni.
Azóta eltelt bő egy év, és a Planetárium még mindig zárva van. Kicsit talán kezd is hozzászokni a főváros, az ország lakossága, hogy máshol keressen csillagászati témájú ismeretterjesztő élményeket, mi is már csak egy-két levelet kaptunk az utóbbi hónapokban, amikben olvasók méltatlankodnak, hogy miért van még mindig zárva a nagy múltú intézmény. Váltottunk pár szót egy neve elhallgatását kérő csillagásszal, aki meglehetősen borúlátóan látja a Planetárium helyzetét:
Talán már a szigetelést megcsinálták, legalább nem áznak tovább a lapostetős részek. Rebesgetik, hogy sokmilliárdos felújítás következik, mindenféle fejlesztésekkel (ráfér az épületre és a technikára is), de gondolom, erről se találni semmi konkrétumot, és gyanítom, hogy a TIT vezetése nem is akar nyilatkozni. Érthető, hiszen közpénzből történik ez is. Ehhez pedig mi köze a köznek? A felújításból talán majd vesznek egy igazgatót is a Planetárium élére, mert továbbra se tudni, hogy ki az igazgató. Végtére is minek igazgató az ország nagyplanetáriumának élére?
Arról, hogy a tető felújítása befejeződött, saját szemünkkel is meg szerettünk volna győződni. Az épületet körüljárva és kicsit fölébe szállva a következőket tapasztaltuk:
Próbáltuk az egyszeri planetáriumi látogató bőrébe bújva kideríteni, hogy mit lehet tudni az olyannyira várt nyitásról. Az internetet körüljárva a következőket tapasztaltuk:
Az egyszeri planetáriumi látogató ekkor már valószínűleg legyint egyet, és elengedi a Planetáriumot. Mi ennél picit tovább mentünk és az interneten fellelhető hivatalos dokumentumokból a következőket tudtuk meg:
Tehát a beszámoló alapján összefoglalva: a tető kész, átadták, átvették, kifizették, a korszerűsítési tervek is elkészültek, teljes mértékben elő van készítve minden a modernizációra, valamint az Uránia befogadására. Ami a költségeket illeti:
a TIT a bezárás utáni évben csaknem 128 millió forintot költött az adófizetők pénzéből a Planetáriumra. Ennek eredményét kívülről bárki megtekintheti a Népligetben.
A Planetárium tetőfelújításával, a lezajlott szigetelési munkákkal kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett dokumentum (Planetárium épületén tetőszigetelés és tetőfelújítás – Közbeszerzési Értesítő, 2018/123) ad tájékoztatást. Ebből kiderül, hogy kik voltak a kivitelezők: a Hajnal és Társa Nova Korlátolt Felelősségű Társaság valamint az Aqua-Thermoszig Kft. Az előbbi kényszertörlés alatt áll (2017-es utolsó pénzügyi éve, nettó 95 milliós árbevétellel) az utóbbit 2017. december 15-én alapították, utolsó pénzügyi beszámolója is 2017. decemberi, nettó árbevétele 0 forint.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató szerint elég komoly munkákra kapott a két cég megbízást:
A felújítási munkákat a meglévő tetőszigetelési rétegek bontásával kell kezdeni, a födémszerkezetig vissza kell bontani mindent. A beázások miatt egyetlen réteg sem használható fel újra! Mivel jelenleg nem látható, hogy a beázások, esetleges fagyások a födémszerkezetekben milyen károsodásokat okoztak, azt a bontás után át kell vizsgálni. Szükség esetén a beton felületet ki kell javítani, hogy az a tetőszigetelés rétegrendjeinek fogadására alkalmassá váljon. Nagyobb mértékű károsodás észlelése esetén tartószerkezeti vizsgálat is szükségessé válhat.
A tetőfelújítás négy fő részből tevődött össze: a felső karéj, az alsó karéj, a nyaktag és az irodaépület tetőszerkezetét kellett szigetelni, felújítani. A dokumentumból megtudtuk azt is, hogy a kivitelezés miért csúszott sokat:
Vállalkozó 2018.05.30-án kelt levelében jelezte a Megrendelőnek, hogy az anyagszállítók csúszása miatt sokkal később érkeztek meg részére az anyagok, a munka kezdete óta rendkívüli csapadékos időjárás volt, a bontás során előkerült, eddig nem tervezett jelentős bontási és építési munkák váltak szükségessé a következők szerint: a bontás után feltárt a vízszintes felület bontása után az előkerült teknők kiegyenlítése polisztirollal, valamint a ráhelyezett lejtésképző elemek még így is helyenként visszafelé lejtenek, ezen felületek összecsiszolása, ill. kiegyenlítése jelentősen több időt vesz igénybe, mint ideális esetben. Továbbá a csapadék elleni védelme sokkal nehezebb, mert kénytelenek olyan egybefüggő felületeket kirakni - látszódjanak a lejtésviszonyok - mely nehezebben védhető, ráadásul lényegesen lassabban halad. Megrendelő a bejelentett okokat megvizsgálta, a műszaki ellenőr jóváhagyásával azokat elfogadta, melynek okán felek a jelen szerződés módosításban állapodnak meg.
Átnéztük az elmúlt egy évben történt jogszabályi változásokat is, amik a Planetárium korszerűsítésével kapcsolatosak.
A 1631/2018. (XI. 29.) kormányhatározat némileg ellentmond a közhasznúsági beszámolóban olvasottakkal, ami szerint "a felújítás előkészítése 2018. évben lezárult". A kormányhatározat szerint módosult a "TIT Budapesti Planetárium épülete felújításának eőkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1798/2017. (XI. 8.) Korm. határozat" 2. pontjában megadott határidő (2018. év augusztus 31. napja):
az előkészítési fázisokat legkésőbb 2019. május 31-ig kell megvalósítani
és
az emberi erőforrások minisztere 2019. július 31-ig készít előterjesztést a Kormány részére az előkészítési fázisok eredménye alapján a Korm. határozat 2. 1. pontja szerinti beruházás megvalósításának kérdésében, a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok, költségek, forrásigény, ütemezés és felelősök bemutatásával.
Ezen kívül történt még egy fontos törvényi változás, ami a 81 százalékban a TIT és 19 százalékban a magyar állam tulajdonában álló Planetáriumot érinti. Az országgyűlés június 25-i ülésén a képviselők elfogadták a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter törvénymódosító előterjesztését, amivel
a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat lett a Planetárium vagyonkezelője.
Az új jogszabály (2019. évi LX. törvény – Magyar Közlöny, 2019. évi 113. szám) 4. pontja szerint
a TIT által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.
Közfeladatukkal kapcsolatban igyekeztünk információkat szerezni a Planetárium illetékeseitől is, hogy mi a helyzet a Planetáriummal, mikor várható az ígért nyitás. Mivel a Planetáriumnak jó ideje nincs igazgatója, a TIT igazgatójához fordultunk, de Piróth Eszter egyelőre nem reagált megkeresésünkre, amiben a következőket kérdeztük:
Amennyiben kapunk válaszokat, újabb cikkben számolunk be azokról.
(Borítókép: Bődey jános/Index)