Ausztrál kutatók azt szeretnék, ha az országban nagy mennyiségben termesztenének Asparagopsis vörös algát, hogy aztán abból takarmány készülhessen a szarvasmarhák számára. Az új állatélelmezési módszer bevezetésének hátterében az állna, hogy a kis mennyiségű Asparagopsis algát fogyasztó tehenek gyomrában akár 99 százalékkal kevesebb metán termelődik, azaz ezzel a módszerrel szinte teljesen megszűnne az üvegházhatású gáz szarvasmarhák általi kibocsátása.

Arra a kutatók már korábban rájöttek, hogy a vöröses-rózsaszín algaféle olyan vegyületeket tartalmaz, amik meggátolják a marhagyomorban élő mikroorganizmusok metántermelését. Ha Ausztráliában sikerülne nagyüzemi módszerekkel beindítani az algatermesztést, akkor tíz százalékkal csökkenteni tudná a hatalmas ország az üvegházhatású gázok emisszióját, írja az ABC News.

Ami igazán vonzóvá teszi az Asparagopsis alkalmazását, hogy nem kell igazán sok belőle: ha a takarmány kevesebb mint két százaléka ebből az algából tevődik össze, az elegendő a metánfejlődés szinte teljes megszűnéséhez.

A gond egyelőre csak az, hogy még nincs bevált módszer az algatermesztésre, a természetben vadon növő mennyiség betakarítása pedig nem elegendő a teljes szarvasmarha-ágazat számára. A kutatók előtt álló feladat tehát az algafarmok megtervezése és a tengeri növénytermesztés felfuttatása. És nem utolsósorban a leghatékonyabb – leggyorsabban növő, legtöbb hatóanyagot termelő – algafajta megtalálására, kinemesítésére is szükség van a marhametán visszaszorítása érdekében.