A Föld felszíne alatt legalább 410 kilométerrel, bolygónk félig-meddig szilárd köpenyének mélyén több milliárd éves ásványlerakatok lehetnek – írja a Phys.org. Erre a megállapításra jutott a Suzette Timmerman, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója által vezetett nemzetközi tudóscsoport, aminek tagjai nagy, akár 800 kilométeres mélységben keletkezett gyémántok héliumizotópos vizsgálatával elemezték a földkéreg összetételét.

A Science tudományos folyóiratban publikált tanulmányuk szerint a gyémántokban mikroszkopikus méretű zárványokat találtak, amelyek megőrizték a Föld mélyében keletkezett gázokat. Ezek analízise arra enged következtetni, hogy a földköpeny mélyén olyan kőzetlerakatok léteznek, amik nagyjából egyidősek a Holddal, azaz nem sokkal a Föld keletkezése utáni időszakban alakultak ki. Ezeknek a nagyjából 4,5 milliárd éves, soha nem bolygatott ásványtározóknak a létezését jó ideje sejtették a geológusok, de csak most kaptak rá közvetett bizonyítékot.

A Föld köpenye a folyékony magot körülvevő, nagyjából 2900 kilométer vastag, rendkívül nagy viszkozitású, helyenként szilárd része a bolygónknak, közvetlenül a vékony, szilárd kőzetből álló kéreg alatt. A tudósok által vizsgált szupermélységi (superdeep) gyémántok vulkanikus tevékenység során kerültek a felszínre, olyan mélységekből, amik a köpeny összetételéről, állapotáról árulkodnak.

Az, hogy érdemes az efféle, lávafolyamokkal felszínre került gyémántokat, bazaltszemcséket vizsgálni, a nyolcvanas években merült fel, amikor geokémikusok a Föld bizonyos pontjain (Hawaii, Izland) eltérő arányú héliumizotópokat találtak, ahogy addig csak meteoritokban fordult elő. Ebből arra következtettek, hogy a Föld köpenyének mélyén a meteoritokkal egyidős kőzetek lehetnek. A kutatók most 23 darab, Brazíliában gyűjtött superdeep gyémánt izotóp-ujjlenyomatát elemezték, és a kapott adatokból vonták le következtetéseiket. Mivel a gyémántok a 410-660 kilométeres mélyen lévő úgynevezett átmeneti zónákban keletkeztek, az említett ősöreg kőzettározók is legalább ilyen mélységben lehetnek.

A feltételezések arra nem terjednek ki, hogy egy nagy vagy sok kisebb ilyen tározó található a Föld köpenyének mélyén, mint ahogy arról sincs egyelőre információ, hogy milyen a bennük tárolt több milliárd éves ásványi anyagok kémiai összetétele.