Meghökkentette a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóintézetek munkatársait Maróth Miklós levele, amit pár nappal ezelőtt küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, írja a Népszava.
Az elcsatolt kutatóintézeteket szeptember 1-től irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke egyebek mellett arról ír, hogy a szakszervezetnek végig kellene gondolnia,
mit lehet tenni azokkal a kutatókkal, akiknek egyszerre több állásuk van és "miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert".
Maróth továbbá kíváncsi arra is, hogy milyen elvek szerint lehetne megoldani a teljesítmény szerinti differenciált bérezést, valamint, hogy miként lehetne megfogalmazni a kutatóhálózat munkatársaival kapcsolatos szakmai elvárások rendszerét.
A lap szerint a kutatókat nem is maguk a kérdések lepték meg, hanem azok a dolgok, amikre Maróth a feltevéseit alapozza. Az ELKH elnöke szerint ugyanis "egy átlagos akadémiai kutatóra" 2,3 állás esik, vagyis vannak, akiknek csak egy állásuk van, de vannak olyanok is, akiknek három. Maróth szerint az intézeti teljesítmény zömét azonban az előbbiek adják, míg akiknek több állásuk van, a kutatóintézetben "munkát csak keveset végeznek." Szóvá tette azt is, hogy Csehország, miközben "valamivel kisebb Magyarországnál", évente mintegy 360 ezer tudományos munkát "termel", nálunk viszont csak körülbelül 210 ezer születik.
Az elnök úr rossz adatok alapján, borzasztóan leegyszerűsítő módon gondolkodik
– nyilatkozta a Népszavának az egyik kutató, aki emlékeztetett arra, hogy az MTA legutóbbi, hivatalos tájékoztatása szerint a párhuzamos állások arányszáma 1,25 a kutatók tekintetében, egyedül a humán- és társadalomtudományi területen dolgozóknál volt kicsivel magasabb. A cseh-magyar összehasonlításról pedig azt mondta a kutató: ha Maróth számai helytállóak lennének – az egyszerűség kedvéért 10 ezer magyar kutatóval számolva – azt jelentené, hogy minden egyes magyar kutatónak évi 21, tehát havonta legalább kettő tudományos cikket kellene publikálnia.
A cseh produktivitás egyébként valóban nagyobb, jelenleg 2,5-szerese a magyarnak, a tudományos munkák idézettsége viszont nálunk magasabb, a cseh 1,5-szerese
– mondta, majd hozzátette: Csehország jelenleg a GDP 2 százalékát fordítja tudományos kutatásra, míg Magyarország csak az 1,3 százalékát. Ráadásul ott egymillió lakosra körülbelül 3600 kutató jut, nálunk viszont csak mintegy 2500.
A Népszava szerint Lovász László, az MTA elnöke ezután levélben üzent a kutatóknak:
Folytassák ugyanazzal az elhivatottsággal kutatásaikat, ahogyan eddig is tették. Munkájuk során pedig csak a saját maguk számára felállított szakmai mércének, valamint szűkebb tudományterületük hazai és nemzetközi közösségének akarjanak megfelelni (...) Széchenyi István Akadémiáját – melynek feladatai részben megváltoztak, de céljai nem - tekintsék továbbra is sajátjuknak.