Amerikai tudósok úgy vélik, megtalálták a hétköznapi nátha és egyszerű megfázás neveken ismert nyavalya ellenszerét, és az emögött álló vírusnak a rokonait is képesek megállítani, amelyek súlyosabb tüneteket, akár bénulást is képesek okozni.
A Stanford Egyetem kutatói nem közvetlenül a vírust támadták, hanem azt a sejtjeinkben megtalálható fehérjét vették célba, amely a kórokozó terjedését segíti.
Egerekben és emberi tüdősejtekben teljes védelmet értek el
Az viszont még további előkészítést igényel, hogy a módszert a petricsészén kívül, élő embereken is kipróbálják.
A meghűlések mögött egy egész hadseregnyi vírus áll, mert a legtöbb ilyen esetet rhinovírus okozza, amelynek százhatvan különféle típusa van, és nagyon könnyen mutálódnak, hogy elkerüljék a gyógyszerek és az immunrendszerünk védőeszközeit. A Stanford kutatói viszont arra jöttek rá, hogy nem kell ennyiféle célpontra lőni, sokkal praktikusabb, ha a bejutást segítő egyetlen fehérjét blokkolni.
Elkezdtek sejteket tenyészteni, és szép sorban kikapcsolni bennük olyan fehérjéket, amiket a vírus megtámadhat, és így jutottak el végül a SETD3 nevű enzimet előállító génhez. Amikor SETD3 nélküli sejttenyészetet próbáltak megfertőzni, nem jártak sikerrel, és ezzel nemcsak a rhinovírusokat tudták távol tartani, hanem más kórokozókat is.
Most azért kell várni az emberi kísérletek elkezdésére, mert a tudósoknak sajnos fogalmuk sincs arról, hogy egyébként mire való a SETD3, mi a szerepe a testünkben. Nyilván nem lenne praktikus úgy megszabadulni a bosszantó megfázásoktól, hogy eközben valami más bajunk lesz. Biztató, hogy a génmanipulált egerek, amelyek teljesen SETD3-mentesen születtek és nőttek fel, életben maradtak, nem láttak rajtuk semmilyen lényeges elváltozást, azt leszámítva, hogy ellenálltak ezeknek a vírusoknak.
A következő lépésben olyan kémiai anyagot kell találni, amely képes utánozni a gén blokkolását, átmenetileg blokkolni az érintett fehérjét, és egyéb mellékhatások nélkül megszabadítani minket a náthától.