Nem pont a tervek szerint alakult egy brazíliai kísérlet, amelyben egy rakás genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon, hogy csökkentsék a vírusokat terjesztő állatok számát. Az utólagos vizsgálatok kimutatták a kieresztett rovarok génjeit a helyi természetes populációban, pedig ennek egyáltalán nem szabadott volna megtörténnie. Az így létrejött hibridek láthatóan képesek tovább szaporodni, és a kutatók nem tudják, hogy miként befolyásolja majd a szúnyogok betegségterjesztő képességét.
A kísérletet még 2013-ban indította el a brit Oxitec nevű biotechnológiai cég. Kutatói azért választották a kelet-brazíliai Bahia államban lévő Jacobina kisvárost helyszínnek, mert minden irányban több kilométer széles száraz terület határolja, ahol nem tudnak szaporodni a szúnyogok. Ennek hála egyfajta sziget képződik, és a kieresztett szúnyogok legfeljebb a helyben élő fajokkal tudnak keveredni.
450 000 szúnyogot engedtek a szabadba 27 hónap alatt
Az volt a kísérlet célja, hogy visszaszorítsák a régióban a szúnyogok által terjesztett betegségeket, a zikát, a csikungunya- és dengue-lázat, és ehhez az Aedes aegypti nevű szúnyogfaj módosított változatát használták fel, a létrejött mutánsban a helyi mellett kubai és mexikói gének is megtalálhatók.
Terméketlen utódokat kellett volna hozniuk a bennük lévő génmutáció miatt, mégis tovább szaporodtak.
Eleinte drámai mértékben visszaesett a helyi szúnyogpopuláció mérete, de az indulás után másfél évvel elkezdett helyreállni rend, és az egyedszám megközelítette az eredetit.
Maga az örökítőanyag, amely a mutánsokban megtalálható, nem hordoz semmilyen veszélyt az emberekre nézve, az viszont aggasztó, hogy az utódok vírushordozó képességéről semmit sem tudni. Pusztán az a tény, hogy három különböző populáció génjei található meg a mutánsokban, evolúciós előnyt jelenthet, a korábbinál sokkal ellenállóbb faj jöhet létre.
(Nature)