Ez már a cég 14. kvantumkomputere, és októberben válik elérhetővé az IBM kvantum-gépkapacitást vásárló ügyfelei számára. A közvetlen előd még csak 20 kvantumbitet (qubitet) tartalmazott, így az 53 qubit jelentős előrelépésnek nevezhető. Noha az IBM már megkezdte a technológia kereskedelmi hasznosítását, a kvantumszámítástechnika továbbra is erősen kísérleti területnek számít. Nem egyszerű a kvantummechanika kívánalmait (a szinte abszolút nulla fokot, és a külső zavaró hatások teljes kiszűrését) összeegyeztetni a számítási feladatokkal.

Ugyanakkor ha a kutatók leküzdik a technikai akadályokat, akkor a kvantumszámítógépek elméletben megoldhatják azokat a problémákat is, amelyekre a konvencionális komputerek praktikusan sosem lesznek képesek. Ilyen probléma lehet például a molekulák viselkedésének szimulálása a gyógyszerkutatásban, a befektetés valós idejű optimalizálása vagy a szállítmányozásban használt idő- és üzemanyag minimalizálása.

A kvantumszámítógépek működése az adattároló és -feldolgozó egységekként működő qubiteken alapul. A kvantumszámítógépek nagyságrendekkel nagyobb számítási kapacitása abból adódik, hogy míg a hagyományos bitek csak 1-es és 0-s értéket tudnak felvenni (egyszerre csak az egyiket), addig a qubitek a szuperpozíciónak köszönhetően ezek végtelen számú kombinációi meghatározta állapotot is felvehetnek.

Az új gépen főként kvantummechanikai szimulációkat fognak futtatni a megbízó kutatóintézetek, még nem jött el az az idő, amikor a kvantumszámítógépeken például aknakeresőzni lehet. Ugyanakkor a cégek szerint már közel az áttörés. Emiatt futtat kvantumfejlesztési projekteket mindenki, aki számít, a Google-tól s Microsofton keresztül a Intelig. Az AT&T pedig már a kvantuminternet lehetőségeit kutatja.

(CNET)