470 millió évvel ezelőtt egy 150 kilométeres aszteroida szétrobbant a Jupiter és a Mars között, és az utána maradt porréteg a Nap és a Föld közé állva részleges sötétségbe és jégkorszakba taszította bolygónkat.

Egy nemzetközi kutatócsoport hasonló porfelhőt vetnének be a globális felmelegedés ellen – írja az MTI. A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói ezt B-tervnek tartanák meg, amit akkor vetnének be, ha nem sikerül csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy egy hatalmas porfelhő időnként drámaian lehűtötte a Földet

– mondta Birger Schmitz, a Lundi Egyetem geológusa, a kutatás vezetője.

Most annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.

Mintha a szoba közepén állna az ember és egy porzsák tartalmát rázná ki, csak sokkal nagyobb léptékben

– magyarázta Scmitz.

A korábbi aszteroida-robbanásnál kisebbel terveznek, mivel annak hatására komoly éghajlatváltozás ment végbe, és az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák.