Index Vakbarát Hírportál

Elveszett kontinenst találtak Európa alatt

2019. szeptember 24., kedd 10:49

A Nagy-Adriának elnevezett ősi földrész Észak-Afrikáról vált le, majd 140 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Európa alá temetődött. Mérete akkora volt, mint Grönland, és az Utrechti Egyetem geológusai akkor fedezték fel, amikor a Földközi-tenger medencéjének rendkívül szövevényes földtörténeti múltját igyekeztek feltérképezni,

Felejtsék el Atlantiszt. Egy csomó turista, anélkül hogy tudna róla, évről évre egy elveszett kontinens felett tölti a vakációját

– nyilatkozta a CNN-nek Douwe van Hinsbergen, a kutatás vezetője. A kutatók Dél-Európa hegyláncait tanulmányozva állapították meg, hogy ezek legtöbbje egy összefüggő földrészből származik, amely mintegy 200 millió éve szakadt le Afrika északi részéről. A kontinens mára szinte tökéletesen eltűnt a föld színéről, az egyetlen megmaradt darabkája egy földsáv, amely Torinótól húzódik keresztben Észak-Olaszországon és az Adriai-tengeren az olasz csizma sarkáig.

A Földközi-tenger medencéje geológiai szempontból valóságos őskáosz. A kutató elmondta, hogy itt minden kőzetlemez elhajlott, meggyűrődött és egymásra rétegződött, nagyon nehéz kibogozni őket. Ehhez képest a Himalája pofonegyszerű ügy.

Ott egyszerű törésvonalakat lehet több ezer kilométereken át követni.

Az elmélet szerint a Nagy-Adriához tartozó kőzetlemezek Dél-Európa alá bukása gyűrte fel a nagy európai hegyvonulatokat, a Pireneusokat, az Alpokat, a Balkán-hegységet. Az európai hegységrendszerek evolúciójának visszafejtése több mint harminc ország geológusainak együttműködését követelte, akik mind a saját országukban végezték a kőzetek felmérését. Ezekből az adatokból egy szoftver rekonstruálta a kőzetlemezek pontos múltbeli mozgását – és bizonyos valószínűséggel a jövőbeli elmozdulásokat is képes előre jelezni.

Az eredmények szerint Nagy-Adria mintegy 240 millió éve kezdett elkülönülni Észak-Afrikától, de az elválás évtízmilliókig tartott. Ezzel együtt több kisebb kőzetlemezdarab is levált Afrikáról, amelyek most például Törökországban vagy Örményországban találhatók. Nagy-Adria 100 kilométer vastag kőzetei tetten érhetők ma is a szeizmikus rezgések vizsgálatával, egészen 1500 kilométer mélységig.

Rovatok