A dél-afrikai Koffiefontein gyémántbányában több olyan gyémántot is találtalak, amelyekbe sötét zöld színű ásványszemcsék ágyazódtak. Ilyen szemcséket még sosem láttak a geológusok.
A vizsgálatok szerint az ásványok 170 kilométeres mélységből származnak, és a kutatók goldschimidtitnek nevezték el őket az amerikai geokémikus, Victor Goldschmidt tiszteletére.
A több ezer kilométer mélységben képződő kőzetek közvetlen tanulmányozására nincs sok lehetőségük a geológusoknak, ezért számít különleges szerencsének, amikor olyan ásványok kerülnek a kezeik közé, amelyek a mélyben képződtek, majd a földtani mozgások következtében a sekélyebb rétegekbe - és esetleg egy gyémánt belsejébe - kerültek.
A goldschmidtit nagy mennyiségben tartalmaz nióbiumot, káliumot és ritkaföldfémeket, például lantánt és cériumot. Ez azért különleges, mert a földköpenyt egyébként más elemek, például a magnézium és a vas uralják. Vagyis ezek a ritkább elemek először összegyűltek, és így képezték az ásványt.
Az is rendkívül ritka, hogy a világ legkeményebb anyagának tartott gyémánt belsejébe szennyeződés tud épülni. Ez a kutatók szerint arról árulkodik, hogy milyen képlékeny viszonyok uralják a gyémántképződésre jellemző, hihetetlenül nagy nyomású környezetet a kontinensek mélyén.