A barna törpéket általában a csillagok és a bolygók közti átmenetként szokták kategorizálni a csillagászok, egy frissen felfedezett exobolygó azonban még inkább elmoshatja a határvonalakat, és a bolygók keletkezésére vonatkozó elméleteinket is felrúghatja – írja a Phys.org.

Az új exobolygók felfedezése önmagában nem óriási fegyvertény, 1995 óta több mint négyezret találtak már belőlük. A GJ3512 névre hallgató vörös törpe körül keringő frissen felfedezett, és GJ3512b-nek keresztelt bolygó ugyanakkor különlegesnek tűnik:

• a vörös törpe fényessége kevesebb mint egy százaléka a Napénak, a tömege és a sugara pedig egyaránt nagyjából a tizede köré tehető,
• a gázóriás tömege viszont legalább a fele a Jupiterének, az átmérője nagyjából a 70 százaléka a csillagénak, ami körül kering, a keringési ideje pedig 204 nap.

Ezzel ez az egyik legnagyobb általunk ismert bolygó, ami egy ennyire kicsi csillag körül ennyire széles pályán kering, ez pedig szembemegy mindazzal, amit jelenleg gondolunk a bolygók keletkezéséről. A gázóriások létrejöttének legnépszerűbb magyarázata az, hogy az idők során a protoplanetáris korong külső régióiban köves-jeges magok formálódtak az ott keringő apróbb részecskékből, majd egy hidrogénből és héliumból álló gázköpenyt gyűjtöttek össze a csillagjuk segítségével.

A legtöbb exoplanetáris rendszer bolygóinak keletkezését így magyarázzák, de egy ekkora csillag ehhez nem biztosít elég anyagot. Itt inkább a korong egy része omolhatott össze, és az ebből kiszabaduló anyagok állhattak össze egy nagy bolygóvá – pont mint a csillagok esetében. A mostani kutatás ezt az elméletet támasztja alá, a szerzők szerint pedig akkor történhet ilyen, ha a gázból és porból álló korong tömege több mint egytizede a csillagénak.

A rendszer felfedezése azért is fontos lehet, mert tovább bonyolíthatja a barna törpék és a bolygók közti választóvonal meghúzását. A barna törpék lényegében olyan csillagok, amiknek tömege nem teszi lehetővé a magfúziót, így nincs saját fényük. A legkönnyebb barna törpék durván 12 Jupiternyi tömegűek, a legnagyobb tömegű bolygók viszont 30 Jupiternyi tömeget is elérhetnek, így pedig felmerül a kérdés, hogy mi választja el a két égitestet egymástól. 

Erre egészen eddig a keletkezésük különbségét lehetett felhozni példaként, a  GJ3512b keletkezése azonban inkább a csillagokéhoz hasonlított, így a pontos választ valószínűleg csak későbbi kutatások fogják majd megadni erre a kérdésre.