Évek óta az Apple viszi haza a teljes mobiliparban megtermelt nyereség nagy részét, és úgy néz ki, ez a jövőben sem változik: a kaliforniai cég egy gondosan előkészített stratégia mentén halad előre, és ehhez foghatót egyetlen riválisa sem tud felmutatni. A Huawei viszont kényszerből erre az útra léphet.
Az alapvetően hardverből élő Apple iránymódosítása akkor vált nagyon szembetűnővé, amikor a vezérigazgató, Tim Cook idén egy rakás fizetős szolgáltatást mutatott be ahelyett, hogy valami új hardverrel robbantott volna. Őszre már az is tök egyértelmű volt, hogy mi a nagy terv, amikor mindenki meglepetésére 50 dollárral csökkentették a belépő szintű iPhone 11 árát. Mert ők ezt is megtehetik, különösebb veszteség nélkül.
Amióta Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, egyre rizikósabb mobilt gyártani. A Kínával zajló kereskedelmi háború legnagyobb vesztese a Huawei, amelytől elvennék az amerikai gyártású összetevőket, például a Google-féle appokat az Androidból. De az Apple is szívhatja a fogát. Kínában vannak a mobilgyártáshoz szükséges alapanyagok, például a ritkaföldfémek, ott zajlik a gyártás, szóval a kereskedelmi háború vámjai neki is fájhatnak, ha az óceán túlfelén bekeményítenek.
Ehhez adjuk hozzá, hogy tetőzött a mobiltelefonok felvevőpiaca, ezért a gyártók csak egymás rovására tudják növelni az eladásaikat, és a kisebb-nagyobb kínai cégek úgy jönnek fel, mint a szökőár.
Ismerős ez a szituáció, hasonló zajlott le korábban a számítógépek piacán is. Ha nem is pontosan ugyanaz történik a mobiloknál, akadnak hasonlóságok, és még jobban ketté fog szakadni a kínálat. A pc-iparban is megvannak a brutálisan drága, cserébe jó munkateljesítményű és hosszú élettartamú profi gépek, és ennek a töredékébe kerülnek azok, amelyekkel éppen hogy lehet netezgetni és facebookozni.
Annyiban más itt a helyzet, hogy a mobiltelefonok piacán sokkal kevésbé szembetűnő a különbség, mint mondjuk egy Thinkpad Carbon X és egy tizedannyiba kerülő Acer Aspire 3 között. Éppen ebből kifolyólag sokan felteszik a kérdést, amikor meglátnak egy csúcskategóriás Samsungot vagy Huaweit:
Miben nyújtanak ezek többet, mint egy szintén csúcskategóriás, viszont feleannyiba kerülő Xiaomi?
Vannak különbségek persze: ezek a cégek hajtják előre a hardveres innovációkat, elsőként mutatnak be olyan technikai újításokat, amelyek az olcsóbb készülékekben jóval később jelennek meg. Ezek az újítások viszont vagy nem elég markánsak, vagy nem eléggé fontosak ahhoz, hogy ne hajlana a vevők többsége az olcsóbb megoldások felé. Sokszor csak a kamerában dolgozó algoritmusban, a kezelőfelület elrendezésében, egy gyorsabb usb-portban és a modernebb wifiben mutatkozik meg a drágább modellek előnye. Ezek mind hasznos dolgok, de a sok kis előny összértéke nehezebben forintosítható.
Aki megvesz egy 300 ezer forintos Samsungot vagy Huaweit, annak minden ezzel kapcsolatos többletértéke abban az egy szem hardverben lapul, ott a zsebben. Történjék bármi a telefonnal, ha újat kell vásárolni, a vevő visszatér az előbb feltett kérdéshez, és simán megteheti, hogy egy rivális gyártó készülékét választja.
Semmijük nincs, amivel tartósabb kötődést tudnának kiépíteni
Bármely szolgáltatás és szoftver, ami fontos nekünk, a Google Play áruházhoz köt minket, nem a Samsunghoz. A vevő ráadásul nemcsak azt látja, hogy egy hasonló képességű mobilt jóval olcsóbban megkap, de még a Samsung és a Huawei is egy év után nagyjából a felére árazza le a saját csúcsmobiljait, még inkább azt mutatva, hogy indokolatlan volt a felár.
Ezzel növekedési teret nyernek az eleve olcsó mobilok, amit kevés hozzáadott értékkel összeraknak, piacra dobnak. A Xiaomi és a társai nem nyernek túl sokat egy-egy olcsó készüléken, ezért muszáj növelniük a darabszámot, és a globális piackutatások azt támasztják alá, hogy ebben nagyon sikeresek. Azt a 300 ezer forintot úgy is el lehet költeni, hogy az ember kétévente lecseréli az olcsóbb, de teljesítményben még mindig csúcs mobilját, és később jut hozzá ahhoz, amit a Samsung meg a Huawei tavalyelőtt mutatott be.
Az Apple mindig is máshogyan építette a birodalmát, és jól látszik az eltökélt szándéka, hogy még mélyebbre húzza be a vevőit a saját rendszerébe. Ennek az összes elemét uralja, így ő határozhatja meg a minőséget, a szabályokat és az árakat. Jó példa erre az ősszel elindított Apple Arcade, amelyből kitiltották az appokon belüli eladásokat és a reklámokat, és úgy állították át az iPhone biztonsági beállításait, hogy az még a Facebook trükkös módszereit is leleplezi. De arról is sok felől hallunk, hogy az Apple úgy csicskáztatja a mobilszolgáltatókat meg a bankokat, ahogyan az neki tetszik.
Mindeközben az appfejlesztők szemében rendkívül vonzó az Apple, mert el tudnak érni vele körülbelül egymilliárd aktív felhasználót. Ezt a létszámot az Apple árcsökkentéssel is tudja növelni, de ugyanilyen jó módszer az egységes hardver. Már rég nem a szexi kinézete miatt vonzó az iPhone, és még kevésbé mondható innovatívnak, de a vevők és a fejlesztők szemében ennél sokkal fontosabb lehet, hogy minden iPhone négy éven át évente megkapja a legújabb iOS operációs rendszert, azaz tartós eszköz.
Érdemes óvni a mobilt, ha előre tudjuk a várható hosszú élettartamát.
Mindez az Apple szemszögéből nézve azt jelenti, hogy minden eladott hardvere hosszú időn át tud a szolgáltatásokból bevételt termelni.
Az elmúlt években ezek a szolgáltatások indultak el az Apple-nél:
Egyéni | Családi | Indulás éve | |
Apple Music | 1490 Ft | 2290 Ft | 2015 |
Apple Arcade | 1890 Ft | 1890 Ft | 2019 |
Apple TV+ várható ár | 1890 Ft | 2019 | |
Apple iCloud 50 / 200 / 2000 GB |
299 / 899 / 2999 Ft | 2011 | |
Apple News+ dollárról átszámított ár |
3780 Ft | 3780 Ft | 2019 |
Apple Pay | -- | -- | 2014 |
Könnyen kiszámolható, hogy egy (amerikai) háztartás a következő évben könnyen eljuthat oda, hogy havonta tízezer forintnyi dollárt fizessen közvetlenül az Apple-nek, olyan szolgáltatásokért, amiket egyébként is szívesen használ. Az App Store eladásaiból származó részesedés is fontos bevételi forrás, és az Apple nemcsak több fizetős appot kínál, mint a Google Play áruház, de az is feltűnő, hogy több náluk a drágább, minőségi app.
És persze ott van még az Apple Pay, amellyel a mobilgyártó áttételesen, a bankkártyás vásárlások értékéből kap részesedést – állítólag 0,015 százalékot. Az Apple Pay is 2019-ben kezdett nagy terjeszkedésbe, két tucat országban indították el, és idén nyár óta már hazánkban is széles körben elérhető, az OTP, a Gránit Bank, az Erste és a CIB bank ügyfelei tudnak mobillal vásárolni érintős terminálokon.
Ezekkel a kiterjesztésekkel az Apple igen mélyre nyúl a pénzes bödönbe.
Két év alatt felhasználónként nagyjából annyi bevételt szerezhet a szolgáltatásokból, mint amennyibe az aktuális legolcsóbb telefonja kerül.
2018-ban az Apple úgy keresett 10 milliárd dollárt a szolgáltatásaival, hogy az év végén a milliárdnyi felhasználójából csupán 56 milliónak volt Apple Music előfizetése, és mostanáig az volt a legjobb bevételtermelő szolgáltatása. Idén bejön mellé még három új szolgáltatás, hasonló vagy magasabb havidíjakkal, és nem lenne meglepő, ha 2020 végére duplázni vagy triplázni tudnák a szolgáltatásokból jövő bevételt.
Ebben a szituációban különösen izgalmas az a fejlemény, hogy a Huawei a nemrég bemutatott Mate 30 csúcsmobilját a Google-appok nélkül demózta. Ez azt jelenti, hogy nem érhetők el rajta a Google által kínált szolgáltatások, a Gmail, és az összes olyan app, amely meghatározza az Androidot. A Huawei azonban nem adja fel, tudomásunk szerint idehaza is aktívan lobbiznak a magyar cégeknél, hogy a Play Áruházban meglévő applikációikat töltsék fel az általuk kezelt AppGallery boltba.
A kereskedelmi háború tulajdonképpen rákényszeríti a kínai vállalkozásra az Apple-féle modellt, hogy próbáljon meg saját alkalmazásbolttal és szolgáltatásokkal helytállni a globális versenyben. Nincs kétségünk afelől, hogy ez óriási kihívás, tetemes mennyiségű pénzt és munkát igényel, de ha felállítanak erre egy tervet, az hosszú távon működőképes lehet.
Már csak a dél-koreai illetőségű, a kereskedelmi embargó által nem sújtott Samsungnak kell résen lennie, nehogy a kényelmes helyzetéből fakadóan teljesen lemaradjon a mobilipar globális átalakulásáról.
(Borítókép: A látogatók tesztelik az új iPhone 11 okostelefont egy Apple Store-ban, Hongkongban, 2019. szeptember 20-án. / Fotó: Philip FONG / AFP)