Egy eddig kevéssé ismert természetpusztító jelenségre hívja fel a figyelmet a Pannon Eagle, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület parlagi sasok védelmére létrehozott Európai Uniós támogatású projektje: nemcsak a tudatos, célzott mérgezés miatt hullanak a sasok hazánkban, hanem a szakszerűtlen rágcsálóirtás következtében is.
Arról elég sokat lehetett hallani a sajtóban eddig is, hogy időről-időre mérgezés áldozatává válnak hazai ragadozó madarak, leginkább parlagi sasok – legutóbb három héttel ezelőtt egy teljes sascsaláddal végeztek ismeretlen tettesek Békés megyében. Az ilyen esetek ellen az utóbbi években viszonylag sikeresen tudott fellépni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a természetvédelmi szervezetek és a hatóságok közreműködésével.
Az utóbbi két évben viszont megemelkedett a más okból elhullott ragadozó madarak száma. Ez a más ok pedig a rágcsálóirtó szerek nem megfelelő módon való alkalmazása. A parlagisas.hu szerint
a legnagyobb gondot egyértelműen a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek.
A brodifakum hatóanyagú mérgek csak kis dózisban, kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használhatók a szabályok szerint. A gazdálkodók azonban ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és illegálisan, nagyobb mennyiségben, nyílt mezőgazdasági területeken is kiszórják a mezei, szántóföldi rágcsálók – leginkább a mezei pockok és hörcsögök – irtására.
Az illegálisan kiszórt méreg miatt 2015-ben 80 őz és 10 mezei nyúl pusztult el Békés megyében, ragadozó madarainkra gyakorolt negatív hatására két parlagi sas halála hívta fel a figyelmet 2017 tavaszán. Akkor a laborvizsgálatok igazolták, hogy mindkét madárral brodifakum hatóanyagú rágcsálóirtó szer végzett, a szakértők bizonyítékokkal alátámasztva azonosították is a szabálysértő gazdálkodókat, akinek a földjein a madarak rágcsálókkal táplálkoztak, ennek ellenére semmiféle felelősségre vonás nem követte az esetet.
A Pannon Eagle most arra hívja fel a figyelmet, hogy
2018 őszétől ugrásszerűen nőtt az ilyen mérgezés következtében elpusztult védett és fokozottan védett madarak száma.
Nyolc parlagi sas, három uhu és két egerészölyv esetében laborvizsgálat igazolta, további hat parlagi sas, egy rétisas és három egerészölyv esetében a tünetek és a megtalálási helyszín pedig valószínűsíti a hatóanyag jelenlétét. Az ornitológusok szerint az eddig felderített természetvédelmi kár már meghaladja a 15 millió Ft-ot, a valós kár azonban ennek bizonyosan a sokszorosa lehet, mivel az elpusztult védett vagy vadászható állatok legnagyobb része soha nem kerül elő.
Az újkeletű természetvédelmi és vadgazdálkodási probléma rendszerszintű és gyors megoldást igényel, ezért az MME egyeztetést kezdeményezett az Agrárminisztérium illetékes főosztályaival és a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárhoz fordult.
A brodifakum egy második generációs véralvadásgátló szer, amit az 1970-es években fejlesztették ki rágcsálók hatékony gyérítése céljából, majd a szabadalmi jogok feloldását követően az 1990-es években terjedt el igazán. Több tanulmány számolt be arról, hogy potenciálisan bioakkumulatív, képes felhalmozódni a célszervezet májában és veséiben, így a mérgezett zsákmányt vagy tetemet elfogyasztó ragadozón is kifejtheti toxikus hatását. A hatóanyag az emberre is potenciálisan veszélyes, ezért az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2014-es ülésén valamennyi véralvadás-gátláson alapuló rágcsálóirtót súlyos kritikával illették. A vadvilágra kifejtett káros hatását több országban leírták már: Új-Zélandon a behurcolt rágcsálók elleni felhasználása a mocsári rétihéjákat veszélyezteti, míg egy kaliforniai tanulmányban több emlős- és madárfajban mutatták ki jelenlétét. (parlagisas.hu)