Mikor a kenyai Eliud Kipchoge a múlt héten a világon elsőként futotta le két órán belül a maratont, elég sok dolog eszembe jutott az általa is hangsúlyozott emberi korlátok áttörésétől kezdve egészen odáig, hogy én lassan két éve halogatom, hogy elkezdjek végre futni. Az innováció ugyanakkor fel sem merült bennem, pedig a tökéletesen optimalizált körülmények megteremtéséhez ez is elengedhetetlen volt – elég csak a futók tempóját diktáló autóra gondolni.

Ez persze furcsa példa, de nekem rögtön az elején más megvilágításba helyezte az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) immár ötödik alkalommal megrendezett budapesti rendezvényét, az InnovEIT-et. Az esemény célja nem titkoltan az, hogy rávilágítson az EIT tevékenységére, elért eredményeire és jövőjére, de fontos szerepet kapnak az innovátorok is.

Újra feltalálni a dobozt

Ugyan az idén 11 éves EIT a tavalyi jubileum után ezúttal a múlt helyett elsősorban a jövőre koncentrált, Martin Kern, az intézet igazgatója az újságírók köszöntésekor mégis visszanyúlt egy kicsit az elmúlt tíz évhez. Mint mondta, hosszútávú együttműködéseket próbáltak meg kiépíteni az egyes szereplők között, és ezen a téren komoly eredményeket is értek el. Ez jól látszik többek közt abból, hogy ez idő alatt több mint 900, az intézet támogatását élvező találmány már piacra került, de a legjobban talán mégis az bizonyítja, hogy a 2021 és 2027 közti időszakra vonatkozóan 

Kern szerint ez fontos megerősítése annak, hogy jól végzik a dolgukat, és egyben azt is jelenti, hogy lehetőségük lesz még jobban felpörgetni a jelenleg is zajló munkát. A következő időszakra tett javaslat emellett egy új közösség (úgynevezett KIC, azaz Knowledge and Innovation Community) létrehozását is szorgalmazza a meglévő nyolc mellé, ami a kreatív és kulturális ágazatokat vonná be az EIT munkájába.

Ebben a szektorban 12,5 millió ember dolgozik az EU-ban, ami 7,5 százalékát teszi ki a teljes uniós foglalkoztatottságnak, az előadóművészetek szektorának értéke pedig több mint 32 milliárd euró, de a szakértők szerint nemcsak emiatt lehet fontos kiemelten kezelni. Michela Magas, a zenei kísérletezést a technológiával összeboronáló Music Tech Fest alapítója például arról beszélt, hogy tapasztalatai alapján a legfontosabb, legjobb innovációk mindig az ágazatok közti határterületekről érkeznek, így a különféle piacok összekapcsolása teljesen logikus. 

Nem out-of-the-box gondolkodásra törekszünk, hanem újra akarjuk alkotni a dobozt, a jelenlegi problémákat ugyanis nem lehet az eddigi megoldásokkal leküzdeni

– fogalmazott Anna Valtonen, a finn Aalto Egyetem művészetért és kreatív gyakorlatokért felelős igazgatóhelyettese.

Előbb a régiók

Ez utóbbi egyébként az EIT gondolkodásmódját is jellemzi. Azon túl, hogy az intézet ezen a téren megállapítja, hogy mik a kihívások, és lefektet egy megfelelő alapot az innovátoroknak, szélesebb skálán is megpróbál változást hozni a tevékenységével. Erre Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa is utalt nyitóbeszédében, mikor azt mondta, hogy az intézet a teljes társadalmat is megpróbálja megváltoztatni.

Navracsics szerint az EU-nak olyan eszközökre van szüksége, amik kellően agilisak ehhez a gyorsan változó világhoz, az olyan modern problémákkal ugyanis, mint mondjuk a klímaváltozás, csak az innováció segítségével lehet szembeszállni. Szerinte alapvetően három fontos dolgot kell szem előtt tartani:

• az egyik, hogy az emberi erőforrás a legfontosabb, az innovátorok következő generációját pedig ki kell nevelni, ezért az oktatásra kiemelt figyelmet kell fordítani;
• a másik, hogy leginkább a fragmentált, egyelőre még strukturálatlan ágazatokban – mint például a kulturális és kreatív – érezhető az EIT tevékenységének hatása;
• a harmadik pedig, hogy a lokális és a regionális innovációval lehet leginkább fellendíteni az innovációs folyamatot.

Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert Palkovics László miniszter nem sokkal később bejelentette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két megállapodást is kötött az EIT-vel. A fő cél egyébként itt Palkovics szavai alapján a vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, a műszaki-természettudományos oktatás fejlesztése, illetve a regionális vállalatok, egyetemek és ipari kutatóintézetek részvételének elősegítése lesz.

Innovákoljál!

Az oktatásról érdemes külön is beszélni, mert visszatérő elem volt az idei InnovEIT-en, és egyebek mellett a mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetésen is előkerült. Ebben az ágazatban jelenleg 120 uniós startup létezik, de 2021-ig 250-re akarják feltornázni ezt a számot. Ehhez pedig fontos, hogy egyre több felsőoktatási intézményben tudják képezni a jövő piacának szereplőit.

Itt egyébként két projekt képviseltette magát, az Inveox és a SARA Project, az pedig az idő szűkének ellenére is egyértelműen látszott, hogy nem véletlenül lát ezekben potenciált az EIT:

• előbbi a mesterséges intelligenciát a rákos megbetegedések diagnosztizálásánál hívja segítségül, és minden eddiginél pontosabb mintaelemzéssel küszöbölné ki a jelenleg elég gyakori hibákat ezen a téren,
• utóbbi pedig az időskori gondozásnál jelenthetne megoldást a szakemberhiányra az autonóm közösségi robotjaival.

Természetesen mindkét startup jelöltje volt az EIT valamelyik díjának is, nyerni azonban egyik sem tudott, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire erős mezőny jött létre az elmúlt években. A mesterséges intelligenciánál maradva idén például egyebek mellett volt olyan is, amivel az 1-es típusú cukorbetegséggel küzdő gyerekek kezelését lehet teljesen automatizálni. Ez egyébként díjat is nyert, hasonlóan a német LeafTech-hez, ami azt szeretné elérni, hogy végre az épületek is okosak legyenek.

A cég technológiájával az épületek képesek megvizsgálni a saját környezetüket – például hogy éppen hol árnyékolja le valami a falakat –, az időjárást, az épületben élő vagy dolgozó emberek időbeosztását vagy akár személyes preferenciáit. Az így kinyert adathalmaz segítségével aztán a hőmérséklettől kezdve egészen a redőnyök állapotáig egy sor dolgot képesek megváltoztatni, sőt előre megjósolni, így a bent tartózkodóknak mindig a lehető legoptimálisabbak lesznek a körülmények.

A mérnöki feladatok és az innováció iránt érdeklődő kreatív emberként sosem tudtam, hogy hol kamatoztassam az ötleteimet és az energiámat, de az EIT Climate-KIC speciális mesterdiplomája megmutatta nekem az utat

– mondta Michael Dittel, a LeafTech vezérigazgatója a győzelme után, de hasonlóan nyilatkozott pár órával korábban is, mikor arról kérdeztem, hogy mit gondol az EIT-ről.

Akkor arról beszélt, hogy a legtöbb támogatást innen kapták, és a kapcsolatépítés szempontjából is rettentően fontos volt, ezt a véleményt pedig az általam megkérdezett összes innovátor osztotta. Nekem emiatt eléggé úgy tűnt, hogy Budapest az Európai Unió egyik legjobban működő, leghatékonyabb alegységének ad otthont az EIT képében, az InnovEIT pedig tényleg az európai innováció csúcsa.