Hét hónapos kényszerszünet után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight űrszondájának robotvakondja. A HP3 nevű német fejlesztésű műszer feladata a bolygó belsejében a meleg áramlatok mérése. Áprilisban, első, négy órán át tartó művelete során a mélyfúró 4000 kalapácsütést ejtett és 35 centiméter mélyre jutott a Mars talajában, ezután azonban megrekedt és nem jutott tovább.
Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a fúró egy viszonylag széles lyukat ásott, ezen azonban már nem talált fogást. Ezért ahelyett, hogy lefelé fúrt volna, egy helyben ugrándozott. A mérnökök szerint mindennek a marsi talaj nem várt kohéziós tulajdonságai voltak az okai, a tömörebb, jobban összeálló por miatt akadt el a fúrófej. Ez másrészt szerencse is, mert nem arról van szó, hogy egy kemény, áthatolhatatlan kőzetréteg vagy nagyobb szikladarab állja a fúró útját.
Miután a műszer megakadt, a Német Űrkutató Központ (DLR) munkatársai azt a megoldást dolgozták ki, hogy az Insight egyik robotkarjának lapátja segítségével kicsit tömörítik a talajt és leszűkítik a lyukat, majd odaszorítják a robotvakondot a lyuk falához. Ez megfelelő súrlódást biztosít, a műszer újra megkapaszkodhat és folytathatja a fúrást.
Az InSight robotkarjának eredeti feladata a különböző műszerek kihelyezése a Mars felszínére. Most azonban a kutatók úgy programozták át, hogy meg tudja fogni a HP3-at. Fennállt ugyan a kockázat, hogy a robotvakond behorpad, de végül működőképesnek bizonyult az ötlet: a kezdeti tesztek után október 8. óta három alkalommal összesen 220 kalapácsütést ejtett, ezzel lassan, de biztosan halad előre.
A NASA közlése szerint a robotvakond az elmúlt két hétben két centimétert haladt előre. Bár ez csak kis mértékű haladás, a kutatók nagyon izgatottak az előrelépés miatt. "Szurkolunk, hogy vakondunk tovább haladjon előre" – mondta Tilman Spohn, a DLR munkatársa, a kísérlet vezető tudósa. A tudósok szerint időbe – és sok kalapácsütésbe – telik, míg elérik a kívánt mélységet. Az InSight-projekt eredeti tervei szerint a fúrófej ötméteres mélységbe kell, hogy eljusson, hogy ott adatokat gyűjthessen a bolygó belsejének hőmérsékleti viszonyairól. Ahhoz hogy használható adatokat kapjanak kutatók, legalább két méter mélyre le kell jutnia.
Az Insight tavaly november 26-án landolt a Marson, az Elysium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az első szeizmikus morajt áprilisban rögzítette. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forintos) misszió a tervek szerint két éven át tart.