Nagyon gazdag ügyvédi irodák recepcióján el tudom képzelni, hogy Surface Studio 2 gépet tesznek a reprezentatív recepciós elé, aki az ügyfelek érkezésekor kecses mozdulattal lejjebb tolja a számítógép kijelzőjét, hogy fölötte búgja oda, mit teccik kéremalássan, majd amikor végzett az ügyféllel, az ujjával tolja a helyére a szívkirályt a sötétzöld háttér előtt. A Microsoftnál azonban nem éppen erre találták ki a gépet, hanem a rajzolásból élőket igyekeznek megcélozni vele, például grafikusokat, formatervezőket, építészeket.
Ennek érdekében viszonylag komoly hardvert pakoltak be a Surface Studio 2 talpába, az Intel Core i7 processzorával, 16 GB RAM-mal, 1 TB SSD-vel, valamint egy Nvidia Geforce 1060 6 GB grafikus kártyával. Ez szükséges is ahhoz, hogy fürgén mozogjon az a 4500×3000 pixel a 28 colos kijelzőn, amit még két külső 4K monitorral kiegészíthetünk. De tegyünk emellé egy árat is:
a fenti a konfiguráció áfával együtt 1,8 millió forintba kerül.
És így már nagyon másképp fest az egész. A Surface Studio 2 alapját ma már két és fél éves technológia képezi, 7. generációs Core i7-7820HQ processzor van benne, és akinek fontos a nyers processzorerő, az talál magának 30-50 százalékkal erősebb Core i7-est.
De ne vesszünk el ennyire a számokban! Grafikus kollégáim arra hívták fel a figyelmet, hogy nem igazán tetszik nekik a monitor korlátozott dőlésszöge, hogy nem lehet teljesen hanyatt dönteni az érintésérzékeny monitort, mint egy Wacom rajztáblát, amit egyébként használnak, ráadásul lecsúszik róla a grafikus programokban is használható hokikorongszerű tárcsa, ami egyébként hasznos eszköz, villámgyorsan lehet megváltoztatni vele az ecset méretét vagy elforgatni a virtuális rajzlapot.
Egyébként a monitort magába foglaló fölső rész, ami két lábon csatlakozik az aljához, stabilan a helyén marad, abban a szögben, ahogy beállítottuk, de viszonylag könnyen, egyetlen ujjal hátrébb dönthető.
A döntögetésnél sokkal nagyobb baj, hogy a Surface-hez adott tollnak jókora késleltetése van.
Amikor húzunk egy hosszú vonalat a kijelzőre, a frissen lerajzolt pixelek mindig két centis lemaradásban vannak a tollhoz képest.
A csinos hardver a komolyabb terhelést sem kedveli, épp csak elindítottam egy nem is annyira friss Civilization 6 játékot, és pár perc után már zúgott a ventilátora. Hiába, a laptop méretű házból gyorsan ki kell tolni a levegőt, amint felforrósodik odabent a helyzet. Márpedig a felső kategóriás processzor és a grafikus gyorsító gondoskodik a hőségről. Átlagos irodai munkánál viszont remekül bevált a gép, pompás a kijelző színhűsége, felbontása és fényereje, az óriási mérete miatt pedig elég sok app elfér rajta egymás mellett a multitaszkoláshoz, így jól pörgethető a munka.
Ha követte volna a Surface Studio 2 ára a hardver elavulását, akkor tök jó gép lenne ez, de ma már vannak sokkal jobb opciók. A grafikusok jobban járnak, ha egy kevésbé csinos, de annál erősebb Windows 10-es pc-t összekötnek egy beépített kijelzős Wacom táblával, és máris megspórolhatnak több százezer forintot. Irodai gépnek azonban túllövés ez a konfiguráció, hacsak nem kimondott cél a reprezentatív megjelenés.
Grafikusok és tervezők, ha nincs szükségük pont ilyen nagy méretű rajzfelületre, és a Windows 10 sem alapkövetelmény, egy 27 colos, sokkal erősebb és frissebb Core i9 processzorral felszerelt iMac számítógép plusz egy 12,9 hüvelykes iPad Pro kombinációjával háromszázezer forinttal olcsóbban megússzák. Az Apple két hardvere a legfrissebb operációs rendszereikkel úgy tudnak együttműködni, mintha az iPad Pro csak egy külső érintőkijelző lenne, és ezzel a konfigurációval még egy hordozható rajztáblát is nyer a felhasználó, amivel nincs az asztalához kötve.