A Microsoft szerint az egyik legismertebb orosz állami hekkercsoport, a Fancy Bear legalább 16 nemzeti és nemzetközi doppingellenes és sportszervezet ellen indított támadást a 2020-as tokiói olimpiára készülve – írja a ZDNet.
A cég szerint a hekkerek többféle módszerrel is próbáltak betörni a célpontok hálózatára. Próbálkoztak például személyre szabott adathalász emailekkel (spear-phishing), sok fiókon végigpróbálgattak egy sor gyakori jelszót (password spraying), illetve megpróbálták kihasználni hálózatra kötött eszközök sebezhetőségeit is. Mindehhez nyílt forrású és saját fejlesztésű eszközöket is bevetettek. A Microsoft szerint a frissen azonosított támadások közül a legtöbb meghiúsult, de néhány sikeres volt, de erről részleteket nem árultak el. Minden érintettet értesítettek, és segítettek a kompromittált rendszerek és fiókok biztosításában.
A támadások mögött azonosított hekkereket a Microsoft Strontium néven emlegeti, de ismertek úgy is, mint Fancy Bear, APT28, Sofacy, Pawn Storm, Sednit vagy Tsar Team. A Fancy Bear mögött a nyugati kormányok és több biztonsági cég szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU áll. Ők az egyik leghírhedtebb orosz hekkercsoport, amelynek a neve a 2016-os amerikai választások meghekkelése miatt vált szélesebb körben ismertté, de addigra, illetve azóta már körbehekkelték a világot: közük lehetett a TV5 Monde, a német kormány és a német parlament, a brit választások, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), a FIFA, a dánok, a csehek, sőt a maláj gép ukrajnai lelövését az oroszokra bizonyító újságírócsoport, a Bellingcat meghekkeléséhez is. És nem utolsósorban a magyar hadügyminisztériumot is támadták már. Több más sportszervezet korábbi megtámadásához hasonlóan a Fancy Bearhez (mások szerint egy vele rokon, szintén a GRU kötelékében működő másik hekkercsoporthoz) köthető a 2018-as phjongcshangi téli olimpia nagy visszhangot kiváltó meghekkelése is.
A tokiói olimpia közeledtével megugró aktivitás alignahem a néhány éve kirobbant és eltiltásokba torkolló orosz doppingbotránynak köszönhető. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2015. november 9-i jelentése szerint az orosz atléták rendszerszinten doppingoltak, és a csalásban, az ügyek eltussolásában az állam is érintett volt. Orosz olimpikonok be is ismerték, hogy szinte minden válogatott doppingolt, és kenőpénzt fizettek a szövetségüknek vagy az ellenőröknek. 2015. november 13-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség felfüggesztette Oroszország tagságát, világversenyek rendezési jogát vették el, az atlétáit kitiltották a nemzetközi versenyekről. Az orosz sportolók a 2016-os riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, országa képviseletében nem, csak semlegesként vehetett részt a versenyeken. Idén szeptemberben felmerült, hogy az azóta is húzódó botrány miatt Oroszország a tokiói olimpiáról is lemaradhat.