2500 kutató nyílt levelet írt az Európai Parlamentnek, amiben arra kérik a képviselőket, hogy azonnal vizsgálják felül az unió agrárpolitikáját, mivel az ipari jellegű mezőgazdaság komoly hatással van a kontinens élővilágára.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül az EU-s adófizetők közel 60 milliárd euróval járulnak hozzá az unió agrártevékenységéhez, de a levél szerint ennek nagy része az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja, ami hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, illetve a klímaválság elmélyítéséhez.
Felhívják a figyelmet, hogy Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55 százalékos csökkenést mutatnak, míg a német természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76 százalékkal csökkent. A kutatók egyetértenek, hogy ennek a mezőgazdaság iparosodása és törtetése az oka, és attól tartanak, hogy ha nem áll be változás, a megmaradt populációk is a kihalás szélére kerülhetnek.
Magyarországon is hasonló tendencia tapasztalható. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) nevű program keretében 1999 óta követik nyomon a hazai fészkelő madárállományok helyzetét. Azt tapasztalták, hogy az uniós csatlakozás, azaz a KAP-források megjelenése óta a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62 százalékának csökkent az állománya, átlagosan 25 százalékkal.
Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a jelenség megfigyelhető a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportoknál is: a lepkéknél (rovaroknál), kétéltűeknél-hüllőknél, emlősöknél.
Az ipari mezőgazdaság terjedésével egyre több helyen használnak növényvédőszereket, műtrágyát, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagy teljesítményű gépeket. A levélben azt írják, hogy az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák
az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak.
Halpern azt mondja, hogy ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzésről, akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást.