Előbb nézzük, mint tud maga a telefon! Kellett egy kis idő, hogy hozzászokjak az LG V50 ThinQ dupla kijelzőjéhez, ám miután ráhangolódtam, nem volt megállás, folyamatosan igénybe vettem az extra felületet. Például amikor az IKEA oldalán elkezdtem kigyűjteni pár karácsonyi ajándékötletet, a fenti kijelzőn pörögtek a termékek, lent pedig akkurátusan egy Google-táblázatba gyűltek a nevek, árak és linkek, hiszen Jézuska is letette már az ECDL-vizsgát, és a digitális hatékonyság a mindene. Az alsó kijelzőn remekül elfért egymás mellett a táblázatkezelő és a billentyűzet, miközben a másik kijelző egészét elfoglalta az áruház oldala.

Kicsit olyan a kétkijelzős működés, mint a Samsungnál a Dex mód, azzal a lényeges különbséggel, hogy nem kell megvárni, amíg egy asztali pc-kijelző elé kerülünk. Vagy mint a kihajtható mobilok, csak éppen az LG-vel bármikor úgy dönthetünk, hogy megszabadulunk az extra pixelektől, leszedjük a kijelzős tokot, és onnantól fogva csak egy karcsú 5G telefont tartunk a kezünkben, nem ütőfegyverként is alkalmazható téglát.

Sokkal gyorsabb volt az ismerkedés, amikor a fiam kezébe nyomtam a mobilt. Rögtön megállapította, hogy akkor ezen egyszerre tud Youtube-ot nézni és Minecraftot futtatni. Hiszen a játékban bevethető legtöbb trükköt videókból lehet megtanulni, és tök praktikus egyszerre látni mindkettőt. A Spotify zenelejátszó és a Genius dalszövegapp párhuzamos futtatása is szórakoztató, persze mindenki máshogy szeret kikapcsolódni, és bőven lehetne még sorolni a lehetőségeket.

Játékokban az LG virtuális kontrollerét is igénybe vehetjük, amely elfoglalja a teljes alsó kijelzőt, és néhány appban kiválóan működik. Az Asphalt autóversenyében a virtuális kormánykerék praktikus, a Fortnite-hoz a konzolok hagyományos sokgombos eszközét szimuláló kontroller passzol, és vannak párgombos felületek az egyszerűbb játékokhoz, amelyekben csak agyatlanul menni és lőni kell. 

Már amikor működik. Sajnos az LG sem tudta belehekkelni az Androidba, hogy rákényszerítse az appokra az oldalra forgatott nézetet, és így például a Google Hangouts Chat nevű üzleti csetalkalmazása csak álló módban elérhető. Bezzeg a Facebook Messenger elforog. Az viszont óriási, hogy a Gmail ki tudja használni a két kijelzőt, és ahogy írtam, a Google üzleti appjai szintén, szóval sokkal könnyebben lehet táblázatot kezelni, doksikat olvasni és azokra rögtön reagálni. A kedvenc kombinációm a naptár és a Gmail volt, pillanatok alatt tudtam válaszolni a meghívókra, hatékonyan, rövid idő alatt elintéztem a dolgot.

Nincs minden veszve a kizárólag álló helyzetben működő appoknál sem, de ilyenkor a második kijelzőt érdemes inkább 360 fokban hátrahajtani, olyankor az kikapcsolt állapotba kerül, és csak egy kijelző lesz aktív. Próbáltam az egykezes pötyögést, de nagyon furcsa, ha ott van még egy kijelző, és amiatt nem tudom a másik hüvelykujjamat használni. Van ugyan egykezes virtuális billentyűzet, amely kicsit az egyik oldalra húzódik, de nem túl felemelő a szokásosnál is kisebb gombokat nyomkodni. Ez inkább visszalépés lenne.

A második kijelző fotózás közben is segít, például amikor nagy tömegben állunk, és mások feje fölött átnézve szeretnénk fényképezni, vagy amikor alacsonyan, a föld közelében tartott mobillal próbálunk fotózni: a tükör mód bekapcsolásával a második kijelzőn is megjelenik a kamera képe, miközben azt a célra irányítjuk.

Fotózás közben az jelent kihívást, hogy ne kerüljenek az ujjaink a kamerák elé, miközben megpróbáljuk stabilan tartani a második kijelzőt. Az ugyanis nem áll meg bármilyen szögben, mint a laptopok viszonylag szabadon állítható kijelzője – csak teljesen becsukva, 90 fokban kihajtva, 180 fokban kiterítve, és 360 fokban hátrahajtva rögzül fixen. Ez nagy kár, mert a laptopszerű használathoz jól jönne egy 90-135 fok közötti beállítás, fej fölötti fényképezés közben pedig a 270 fok körüli szög stabil rögzítése lenne praktikus.

Ezek azonban nem óriási hiányosságok, sőt, másfél hét után már ösztönösen mennek azok a mozdulatok, amelyekkel az extra kijelző felpörgeti, és nem akadályozza a mobilozást.  

Ötödik sebességbe kapcsolva

Az is sokat nyom a latba, hogy az LG V50 ThinQ az extra kijelző nélkül is bőven csúcskategóriás. Már az alapkijelzője óriási, 6,4 hüvelykes és 1440×3120 pixel felbontású, amit a 2019-es csúcsprocesszor, a Snapdragon 855 hajt meg, 6 GB RAM-mal és 128 GB háttértárral kiegészítve. Munkára és játékra egyaránt villámgyors ez a konfiguráció. Az Androidot elfogadható mennyiségű saját applikációval egészítette ki az LG, nem vitték túlzásba, gyorsan kiismerhető a kezelőfelület.

Ezt tudják a V50 ThinQ kamerái:

	LG V50 ThinQ 5G
Hátsó kamera 1. normál	12 megapixel, 27mm, f/1.5, dual pixel PDAF, 3 tengelyes optikai stabilizálás
Hátsó kamera 2. telefotós	12 megapixel, 52mm, f/2.4, 2x optikai zoom, PDAF, optikai stabilizálás
Hátsó kamera 3. széles látószögű	16 megapixel, 16mm, f/1.9 nincs autofókusz
Első kamera 1.	8 megapixel, 26mm, f/1.9
Első kamera 2.	5 megapixel, 21mm, f/2.2

Jó tudásúak, de az LG V50 ThinQ esetében mégsem a kamerát emelném ki mint különlegességet, hanem inkább azt, hogy csatlakozik az 5G hálózatokra, hiszen alig van még ilyen mobil a hazai boltokban.

Persze még 5G se sok helyen van. A teszt megírásakor az elérhetősége a Vodafone hálózatára és Budapest belvárosára korlátozódik, bár a Puskás Ferenc stadionnál is sikerült elcsípni az 5G-t, ami azért jó messze van a Dunától. Hamarosan nagyobb lefedettség jön, amint lezárul az állami frekvencia-árverés, és ezen nemcsak a Vodafone juthat 5G-re való sávokhoz, hanem a többi szolgáltató is elindíthatja az új generációs hálózatát.

Ezen elég régóta gondolkozunk, és az a helyzet, hogy a világ legnagyobb piacelemzői sem bővelkednek az ötletekben, ha az 5G és az okostelefon kapcsolatáról van szó. A beépített 5G-vel rendelkező okosautók, hordható egészségügyi eszközök és drónok esetében egyértelműbb a dolog, de ezeken az 5G-előfizetést valószínűleg nem a felhasználó, hanem a gyártó kezeli majd.

Régóta úgy érezzük, hogy a legkomolyabb okostelefonok már jó ideje tökéletesen lefedik minden mobilitási igényünket, és ha van jó 4G, akkor minden app remekül teljesít. Ezen a meglátásunkon a méréseink sem változtattak.

Nagyjából egy egész napot arra áldoztunk, hogy bejárjuk a Vodafone által 5G-vel lefedett terület nagy részét, és eközben néha kontrollméréseket végeztünk egy másik mobillal egy másik szolgáltató jó öreg 4G-hálózatán. Az eredmények fergetegesek, de a letöltési sebesség az 5G-n sem egységes. Méréseink átlaga 283 megabit per másodperc (Mbps) lett.

A feltöltési sebesség jóval alacsonyabb, az átlag 25 megabit, a legmagasabb érték 40 megabithez közeli, és néha meglepődtünk, amikor csak másodpercenként 6-8 megabittel vánszorogtak fölfelé az adatok. Néha akkor is mértünk az LG V50-nel, amikor csak a 4G volt elérhető. Ilyenkor tized akkora volt a letöltési sebesség, de a feltöltési sebesség nem volt annyival rosszabb, úgy is megvoltak a 40 megabithez közeli értékek.

Azon viszont nagyon meglepődtünk, hogy az 5G egyik fő tulajdonsága,

Pedig ez lenne az a képesség, amelyre teljesen újfajta appok épülhetnek, olyan használati módok terjedhetnek el a jóvoltából, amelyek eddig vagy nem léteztek, vagy borzasztóan működtek.

Az alacsony válaszidő azt jelenti, hogy miközben végighúzzuk az ujjunkat a telefon kijelzőjén, egy távoli rendszer a lehető legnagyobb pontossággal követni tudja a mozdulatunkat.  Erre egy banális példa, hogy az otthon hagyott számítógépünket irányítjuk a telefonról bejelentkezve, és a pc egérmutatója szinte késlekedés nélkül követi a mozdulatunkat. Futurisztikusabb, amikor egy robot sebészeti szikéje követi távolról az orvos mozdulatait.

Nem csak a robotsebészek által elvárt 1 ezredmásodperc alatti érték távoli, de még a számítógép távirányítása sem lett hatalmas élmény. Ezt a mérések is megerősítették, a Vodafone 5G hálózatán a válaszidő átlagosan 14,3 ezredmásodperc volt, ami a Vodafone 4G-s válaszidejéhez képest jobb, abban 21,7 volt az átlagunk. Igen ám, de közben a saját telenoros előfizetésemmel is végeztem kontrollméréseket, és ezen a rivális 4G-hálózaton 13,8 ezredmásodperces átlag jött ki, ami egy hajszálnyival jobb, mint amit a Vodafone 5G-je hozott. Kellően sok méréssel talán kijönne egy egál. A Telenor ezt azzal magyarázta, hogy több dolgot is finomhangoltak a hálózatukon, és ez az optimalizálás később még egy új technológia (például az 5G) bevezetésénél is hasznos lehet.

A rövid túra tanulsága az, hogy akinek a Vodafone-os adatcsomagja korlátlan, és rendszeresen hatalmas fájlokat kell a telefonjára letölteni, annak hasznos lehet a most elérhető 5G, mert brutálisan gyors az átvitel. Az online videojátékokhoz és a futurisztikus megoldások igénybe vételéhez azonban ennél jóval több kell, a teljes 5G, annak minden tudásával, új frekvenciákkal, és persze rendes lefedettséggel. 

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)