1970 óta az összes rovar fele kihalt a természetpusztítás és a növényvédő szerek használata miatt. Az észrevétlenül maradt rovarapokalipszis miatt vészhelyzet alakult ki a környezetvédők szerint. Ha nem állítjuk meg valahogy a folyamatot, annak az egész emberiségre és a teljes földi élővilágra nagyon súlyos következményei lesznek.
A tömeges rovarpusztulásról most Nagy-Britannia vezető ökológusai állítottak össze egy meglehetősen sokkoló jelentést. Az ismertetett adatok szerint az egymillió azonosított rovarfaj 40 százalékát kihalás fenyegeti. A jelentés elsősorban a brit helyzetre fókuszál, és megállapítja, hogy a szigetországban 23 méh- és darázsfaj halt ki az elmúlt évszázadban, a rovarirtó szerek alkalmazása pedig az utolsó 25 évben is megduplázódott. Az egyes élőhelyekhez jobban kötődő pillangók populációja 77 százalékkal csökkent, de a változatos élőhelyekhez jól alkalmazkodó fajoknál is 46 százalékos az egyedpusztulás.
A tömeges pusztulás értelemszerűen nem áll meg a rovarok osztályánál. A rovarokkal táplálkozó légykapók (vörösbegyek, fülemülék, rozsdafarkúak, hogy csak hármat mondjunk a sok faj közül) egyedszáma 93 százalékkal (!) csökkent 1967 óta. A rovaroknak teljes ökoszisztémák fenntartásában van kulcsszerepe. Beporzóként, táplálékként és a tápanyag körforgásában egyaránt nélkülözhetetlenek.
A kisszámú korábbi szisztematikus kutatás miatt az egyedpusztulás mértéke csak becsülhető, a kutatók szerint ezeknél az adatoknál rosszabb is lehet a helyzet. Mások további hosszú távó kutatásokat sürgetnek, szerintük azonban egyszerűen nem lehet tovább halogatni az érdemi lépéseket:
Nem várhatunk újabb 25 évet, mielőtt teszünk valamit, mert az túl késő lesz
– mondta Dave Goulson, a University of Sussex kutatója, a Guardianben ismertetett jelentés vezető szerzője.
A kutatók elsősorban a rovarirtó szerek visszaszorítását, valamint a városi parkok és zöld övezetek rovarbarátabbá tételét tartják elengedhetetlennek. Egyre többen alakítják át a saját kertjüket is ezeket a szempontokat szem előtt tartva, de ez önmagában nem fogja megmenteni a rovarokat, ha közben a földterület 70 százaléka (ez a nagy-britanniai arány) a természetes élővilággal szemben lényegében ellenségnek tekintő mezőgazdasági termelés alatt áll.
A helyzet szerintük ezzel együtt még nem reménytelen, a rovarok és más gerinctelenek populációja elég rövid idő alatt regenerálódhat, ha nem öljük meg őket szándékosan és helyreállítjuk az élőhelyüket.