Az Ericsson innovációs napot tartott a budapesti kutató-fejlesztő központjában, és a partnereiknek olyan dolgokat mutattak meg, amelyek a következő 3-5 évben válnak valósággá. Azt is elmondták, hogy a becsléseik szerint mekkora biznisz lesz az 5G:
Jó esetben világszerte 700 milliárd dollárt (213 billió forintot) hozhat 2030-ig.
Ebből Közép-Kelet-Európa mobilszolgáltatói nagyjából 33 milliárd dollárt szakíthatnak, ám azt is hozzátették, hogy ez a bődületesen sok pénz csak akkor üti a mobilcégek markát, ha képesek lesznek több iparágban kompetenciát szerezni, és nagyobb szerepük lesz a digitalizációs projektekben. Ha nem szereznek új iparági tudást, akkor marad az, ami eddig is volt: a távközlési infrastruktúra biztosítása és a kíméletlen árháború, amivel az Ericcson becslései szerint körülbelül a harmadára csökkenhet az 5G-vel megszerezhető bevétel.
Globálisan a legtöbb lehetőség az egészségügyben lehet.
Az 5G által generált 700 milliárd dolláros üzleti lehetőség 21 százaléka jut erre a szektorra. Ehhez persze először digitalizálni kell a teljes egészségügyet, mert arra építve lehet olyan új eszközöket bevezetni, mint az 5G-n kommunikáló hordható egészségügyi szenzorok és más távgyógyászati megoldásokat.
Idehaza persze a 19 százalékkal második helyezett gyártás is előtérbe kerülhet, illetve az energiaipar és a közművek (12 százalék). Gondoljunk csak arra, milyen régóta kísérleteznek a villany-, gáz- és vízórák távleolvasásával, ami mostanában vált égetően fontossá, hogy alig találni embert ezekre a feladatokra. Ugyanekkora része lesz a közlekedésben az 5G-nek, és egész jó lehetőségek vannak még a közbiztonság és a média területén is (10-10 százalék).
Bár úgy tűnhet, hogy hazánkban a kiemelten kezelt agráripar lehet az 5G egyik mozgatórugója a földekre telepített szenzorokkal és a drónos távfelügyelettel, de az Ericsson szerint ebben van a legkevesebb pénz, csupán a bevételek 2 százalékát remélik az ágazattól.
Arra is nagy esély van, hogy a mobilszolgáltatók arra fognak fókuszálni, amire mindig is: a fogyasztókra, mert abban van rutinjuk. Az Ericsson szerint ebben eleinte csak a villámgyors letöltés lesz az 5G előnye, mégpedig azért, mert a világban mindenhol még csak félig-meddig indult el az 5G. A rádiós felület már megfelel az új generációs szabványnak, a központi elemek viszont sehol sem 5G-n működnek, hanem a felokosított 4G-re kötötték rá az új antennákat.
Jövőre várható a teljes 5G bevezetése.
Ezt mondták az Ericcson szakértői, és ez hozza majd el azt a rendkívül alacsony, 1 ezredmásodperc körüli válaszidőt, amire tényleg új szolgáltatások épülhetnek. A lakossági piacon ilyen lesz például az 5G alapú online videojáték, amelynek ténylegesen szüksége van az alacsony válaszidőre a rendes működéshez.
De ez sem fog automatikusan megtörténni, ha a szolgáltatók nem készülnek fel. Az Ericsson budapesti központjában mutattak nekünk olyan szervertároló szekrényeket, amilyenekhez hasonlókat az egyes régiókban kell majd elhelyezni, azzal a céllal, hogy a videojátékos cégek – vagy bárki más – az ott elhelyezett szervereken futtassák a gyors elérést igénylő alkalmazásaikat. Ebben a szerverekben szokásos adattárolókon és grafikus gyorsítókon kívül a mobilcég extra hálózati eszközei is megtalálhatók, amelyek kimondottan az 5G fürgeségét biztosítják.
Az 5G alig 1 ezredmásodperces válaszideje viszont csak a hálózatra vonatkozik, tehát a jó videojátékos élményhez a mobilnak is csúcskategóriásnak kell lennie, hogy a kijelző képfrissítése, az érintésérzékelő felület reakcióideje és az alkalmazás is megfelelő legyen.
(Borítókép: Ericsson K+F Innovációs Napok / Noguchi & Peters Kft.)