Peru déli részén, a Nacza-sivatagban láthatók azok a világhírű vonalrajzok, amelyek csak nagy magasságból lenézve mutatnak jól, és most a tudósok a mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe, hogy még több hasonlót felfedezzenek.
Az 1920-as években fedezték fel a hatalmas rajzokat, amelyek némelyike több mint kétezer éves. Az alkotók a vörös felszíni rétegek elhordásával alkották meg különféle állatok, emberek és geometriai alakzatok rajzait, amelyek közül a legnagyobbak száz méteresek, de vannak köztük kisebb, alig pár méteres ábrák is.
Az elmúlt másfél évtizedben Masato Sakai és munkatársai a japán Yamagata Egyetemről elkezdték feltérképezni az összes vonalat. Igencsak megnehezítette a tudósok munkáját, hogy az évezredek során árvizek és építkezések pusztították el a vonalak egy részét, de így is nagy eredményt értek el.
November 15-én jelentették be, hogy 142 új ábrát találtak.
Nagy segítségükre volt a csúcstechnika, a terepmunkát nagy felbontású 3D térképek elemzésével egészítették k. Az IBM Japan közreműködésével mélytanuló algoritmusokat eresztettek rá a műholdakkal és drónokkal készült légi felvételekre, és megtanították a rendszert a vonalak azonosítására.
Már az első tesztek során találtak egy kisebb emberszerű figurát, amely nem volt meg az adatbázisukban. Mint írták, a hagyományos módszerekkel több évre tehető kutatómunkát sikerült elvégezni néhány hónap alatt.
A történészek még ma is vitatkoznak azon, hogy mi célból készülhettek ezek a hatalmas vonalrajzok. A számítógép erre a kérdésre valószínűleg még jó ideig nem fog választ adni.