Néhány napja rácsodálkoztunk, milyen hatalmas földgömb áll Orbán Viktor dolgozószobájában a Várban. A fotón, amin a miniszterelnök a Liberalizmus kudarca című könyv amerikai szerzőjével beszélget, egy méteresnél is nagyobb átmérőjű glóbuszt lehetett látni a háttérben. Ránagyítva is könnyen ki lehetett venni Nagy-Magyarország kontúrjait, nem mai darab tehát, és szembeötlő a szép kivitelezés is. Mit forgat a miniszterelnök üres perceiben?
Utánanéztünk Orbán gömbjének.
Nagy-Magyarországon és a Monarchia más államhatároknál szintén élesebben látszó határvonalán kívül az Atlanti-óceán írásmódja alapján is sejthető, hogy magyar földgömbről van szó, a fotón azonban legelőször nem ez, hanem Afrika ábrázolása tűnik fel. Nemhogy a modern kori, de még a gyarmati határoknak sincs még nyoma, helyettük például a Száhil-övezetben sok kis néger királyságot láthatunk, amiből kitalálható, hogy még Afrika igazi kolonizációja előtt járunk, az 1880-as évek előtt.
Ha jobban ránagyítunk, még pontosabban datálhatjuk a földgömbön rögzített állapotot. Mint Szávoszt-Vass Dániel, a Pangea blog szerkesztője felhívta rá a figyelmünket, a földgömbön látszik, hogy Velence már Olaszországhoz tartozik, (Velencét az olaszok 1866-ban kapták meg Ausztriától, pontosabban a Habsburgokat legyőző Bismarcktól), Elzász-Lotaringia azonban, mely 1871-ben a Német Császársághoz került, még a franciáké. Ez alapján az a legvalószínűbb, hogy az 1866 és 1870 közötti évekről van szó.
A tágabb időszakból egy nagyméretű, magyar készítésű földgömb ismert, amit Perczel László készített, és bár annak hivatalos datálása 1862-es, gyorsan kiderült, hogy valóban a Perczel-glóbuszról, pontosabban annak másolatáról van szó. A 132 centiméter átmérőjű gömböt Velencében 1881-ben különdíjjal tüntették ki a III. Nemzetközi Földrajzi Konferencián, és egy évszázadon át, egészen 1965-ig ez volt a legnagyobb magyar földgömb – akkor készült egy két méternél is nagyobb, átvilágítós domborművű földgömb, ami ma az ELTE TTK északi tömbjében van kiállítva.
A Perczel-glóbuszt azonban nagyon sokáig nem lehetett fizikai valójában látni. Az eredeti földgömb az idők során az olvashatatlanságig halványodott, a lakkréteg annyira elsárgult, hogy már az óceánokat sem nagyon lehetett megkülönböztetni a szárazföldektől, egy korábbi restaurálásnál pedig a sérült részeket egyszerűen új réteggel fedték le, és még az állványzata is megrogyott.
A földgömb készítésének 150. évfordulójára azonban a Perczel-földgömböt jelentős munkával digitalizálták, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai és hallgatói rengeteg időt és energiát belefektetve elkészítették a virtuális másolatát, majd, mint Segyevy Dániel geográfustól megtudtuk, idén három példányban fizikailag is legyártották az eredeti méretben. Ezek közül az egyik került Orbán Viktor irodájába a volt Karmelita kolostorba.
A kézzel rajzolt földgömb 1:10 000 000 méretarányú, nagy felbontásának köszönhetően kifejezetten részletgazdagnak számít, ami óriási munka lehetett, utólagos becslések szerint legalább 13-14 ezer munkaórát vehetett igénybe. Készítője hosszú éveket áldozhatott rá, amire úgy lehetett ideje, hogy katonatiszti pályáját otthagyva 25 évesen lényegében nyugállományba vonult az apósa birtokára, hogy életét a földgömbre áldozza, hogy aztán később súlyos adósságokba verve magát fiai nyakán éljen.
Perczel László nem volt modern értelemben véve professzionális kartográfus, de a földgömbkészítéshez ismereteket láthatólag megszerezte a bécsi császári és királyi katonai akadémián. Harcolt 1848-ban, de bátyjával, a szabadságharc tábornokával, Perczel Mórral szemben a császári oldalon: Itáliában vett részt a szabadságharc leverésében.
A kurucos mentalitású Orbán földgömbjét tehát egy labancgyanús készítette – nem mintha ez levonna a glóbusz szépségéből.
A határok, a vízrajzok és az árnyékolós domborzatábrázolás mellett nyilak szemléltetik a tengeráramlásokat, és a nagy felbontás miatt vagy tízezer földrajzi név olvasható a földgömbön. Ahol volt bevett magyar név, Perczel azt használta, de sokszor régies, inkább a 18. századra jellemző vagy a sztenderdtől eltérő írásmóddal. Tsendes Óceán., Aegei Tenger., Toszkániai Tenger (ez a Tirrén-tenger), Írhon, Nigriczia (ezzel egy közép-afrikai királyságot jelölt) – olvashatjuk le a glóbuszról, Ausztrália pedig Uj Hollandia.
A földgömb összességében elég pontos, Afrika belsejében a néhány évvel korábbi, friss felfedezésekből jövő ismereteket is ábrázolta, kevés az olyan anakronizmus, mint például Dél-Amerikánál, ahol Perczel még mindig Uj Granadát, a fél évszázaddal korábban elenyésző spanyol gyarmatbirodalom hajdani alkirályságának nevét tünteti fel Kolumbia helyett. A térkép készítésének idején, 1867-ben létrejövő Kanada pedig nála még Angol Amerika.
Egyébként viszont utólagos javításokkal igyekezett frissíteni a térképet: így kerülhetett például Velence is Olaszországhoz, és lehet, hogy ezért szerepel az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatorna is, hacsak nem a tervek alapján tüntette fel a még nem működő csatornát. Az Orbán Viktornál lévő, 2019-es másolat ennél már sokkal könnyebben olvasható, a hiányzó részeket rekonstruálták, ahol kellett, az információkat más korabeli térképekről egészítették ki.
Nem kell politikusnak lenni hozzá, hogy valaki tudjon lelkesedni egy ilyen glóbuszért, érdekesség azonban, hogy a „politikusok földgömbbel” milyen népszerű ábrázolási téma, a világhódító terveket szemléltető komoly és parodisztikus céllal egyaránt szívesen alkalmazták.
Ezek közül most csak egyet mutatunk: Oskar Rex, a Párizsban Munkácsynál tanult osztrák festő később képeslapokon is terjedő képét, melyen Napóleon egy az orbáninál is magasabb földgömbre ültetve biztat egy kisgyermeket: C'est pour toi! – Ez mind a tiéd! Az ígéret beváltatlan maradt: a fiú a Sasfiók, Napóleon száműzetésben meghalt egyetlen fia.
Köszönet Szávoszt-Vass Dánielnek, a Pangea és a Dunai Szigetek blogok szerkesztőjének, illetve Segyevy Dánielnek, a trianoni térképek kutatójának a földgömbös nyomozásban nyújtott segítségükért.