A Greenpeace a Mátrai Erőműből eredeztethető környezetszennyezésről szóló bejelentésekre reagálva mintát vett az erőmű környéki vizekből, majd azt akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be. Az eredmények szerint a víz szervesanyag-tartalma többszörösen meghaladta a határértéket, illetve sok volt benne a szulfát és a molibdén.
Az eredmények nagyon hasonlítanak a korábban a Bene-patakból vett minták mért értékeihez. E magas szennyeződés a környezetvédő szervezet szakemberei szerint összefüggésben állhat a környéken tapasztalt gázfejlődéssel, illetve az erőmű dolgozóinak egészségügyi panaszaival.
A Greenpeace előbb a katasztrófavédelemhez fordult adatigényléssel, és akkor vettek saját mintákat, amikor az igényre nem érkezett válasz. Összesen két üledék- és négy vízmintát vizsgáltattak be a Wessling akkreditált laboratóriumában. Az eredmények szerint a Bene-patakból vett mintából magas volt a szervesanyag-tartalom. A korábbi szabvány szerint
a mért koncentráció több mint a duplája az erősen szennyezett víz kritériumainak.
Az Őzse-völgyi-patakban is hasonlóan magas volt a szervesanyag-tartalom, de nem világos, hogy ez a szénerőműből származik-e (vagy a másik helyi üzemből, a Viresol búzafeldolgozóból), ugyanis a szénerőművekre nem jellemző ez a fajta szennyeződés. Itt a szulfátok, a bór és molibdén koncentrációja is magasabb volt a megszokottnál, bár ezekre az anyagokra nincs meghatározott határérték.
A Greenpeace megjegyzi, hogy máig nem tudhatta meg a közvélemény, hogy mi okozhatta a szennyeződést és az annak eredményeképp létrejött büdös gázképződést. Méréseik szerint
a patakok összetétele alapján szennyvíznek lehet minősíteni azok vizét.
Továbbra is várják a hatóságoknak küldött kérdéseikre adott válaszokat. Többek között tudni akarják, hogy milyen szennyezőanyagok kerültek ki a természetbe, ki felelős mindezért, és mit tettek a szennyezés csökkentése, megakadályozása érdekében.