A berlini Neues Museumban őrzött Nefertiti (más írásmóddal többek között Nefertáti vagy Nofertiti) mellszobor az ókori Egyiptom egyik legismertebb műkincse. Az egyiptomiak azóta követelik vissza, mióta a német egyiptológus, Ludwig Borchardt 1912-ben megtalálta, és hazavitte. Kissé meglepő módon Hitler hajlott a legjobban a német vezetők közül arra, hogy visszaadja, de aztán meggondolta magát.
A Nefertiti mellszobor a Neues Museum (illetve talán a teljes berlini Múzeum-sziget) legtöbb turistát vonzó látványossága, így bizonyos értelemben nem meglepő, hogy a múzeum 20 körömmel kapaszkodik belé, és küzd az ellen, hogy bármilyen megjelenítése kikerüljön a felügyelete alól –
és így ne neki termeljen bevételt.
Ez a hozzáállás a 21. században kezd kínosan anakronisztikus lenni, amikor a világ legnagyobb múzeumai sorra szkenneltetik be legnagyobb műkincseiket, és nagy felbontásban teszik fel őket a netre. Erre a Neues Museumnál is volt törekvés, hiszen már 2008-ban megbíztak egy céget azzal, hogy szkennelje be a szobrot, és készítse el a körbejárható, zoomolható 3D modelljét.
Csakhogy az elkészült modellt végül mégse tették hozzáférhetővé, hanem elsüllyesztették az asztalfiókba.
A Nefertiti-modell hiánya – állításuk szerint – arra sarkallt két művészt, hogy 2016-ban digitális műkincsrablást kövessenek el. Becsempésztek egy 3D szkennert a múzeumba, és a teremőrök orra előtt titkon beszkennelték a szobrot, majd az elkészült fekete-fehér modellt közszemlére tették.
De ezt a történetet nem sokan hitték el,
legfőképpen azért, mert túl jól sikerült a beolvasás. Az állítólagos elkövetők által leírt, kalandfilmbe illő körülmények között soha nem lett volna lehetséges ilyen profi munkát végezni. Sokkal valószínűbbnek tűnt, hogy a 2008-as szkennelés fájljait szerezték meg valahogy, és azt butították le kicsit – de a jelek szerint nem eléggé.
Mindenesetre Nefertiti újra a közfigyelem központjába került, és voltak, akik a német információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kezdték kérvényben követelni, hogy a Neues Museum közintézményként tegye nyilvánossá a mellszoborról készült felvételeket.
Nagyon nehéz találni bárkit is, aki koherens választ tud adni arra a kérdésre, hogy mi értelme van az efféle adatoktól megfosztani a közvéleményt
- idézi a Smithsonian Magazine Cosmo Wenman 3D szkennelő szakértőt, a Nefertiti-felvételek nyilvánosságra hozataláért indított kampány vezéralakját. Három év teljesen értelmetlen tárgyalása és időhúzása után az időközben egyre kellemetlenebb helyzetbe került Neues Museum végül átadta Wenmannak a fájlokat tartalmazó pendrive-ot, aki azonnal feltette az egészet a netre Creative Commons licensz alatt.
Íme: