Minthogy a vikingek életmódjában fontos szerepet töltött be a hajózás, igazán nem lehet meglepőnek nevezni, hogy a hiedelemvilágukban, ezáltal pedig temetkezési szokásaikban is megjelent. Így gyakori a nemesi viking sírokban, hogy a halottal együtt hajóját, sőt esetenként egymás mellé helyezett két hajóját is eltemették. Arra ugyanakkor eddig még nem volt példa, hogy a feltárt sírban
egy nagyobb hajóba temetett holttestre egy kisebb hajót tettek, és ebbe helyezték az újabb holttestet.
Raymond Sauvage, a Norvég Tudományegyetem kutatója szerint ez gyakorlatilag ismeretlen jelenség. A fából készült hajókból mára csak elkorhadt maradványok maradtak, de ezek alapján is sikerült megállapítani, hogy a norvégiai ásatás helyszínén egymásra temették a hajókat.
A felül lévő 7 méter hosszú hajóba egy nőt temettek, ékszerekkel, használati tárgyakkal együtt. Volt a sírban gyöngy nyaklánc, brossok, olló, orsó, illetve egy tehén teljes koponyája is. Az egyik bross kereszt alakú, amiből arra következtetnek a régészek, hogy tulajdonosa Írországból származott, vagy legalábbis járt Írországban. A kereszt nem jelenti azt, hogy keresztény volt az illető, mert a vikingek gyakran hordtak ékszerként olyan tárgyakat, amelyeket a portyázások során raboltak másoktól.
Az alsó hajóban egy férfi nyugodott, akit egy évszázaddal korábban (a 8. században) temettek el 10 méter hosszú hajójában. Vele együtt fegyvereit, pajzsát, kardját és lándzsáját helyezték a sírba. A régészek megállapították, hogy a vikingek nem egyszerűen kiásták az évszázados sírt, és ráhelyezték az újabb hajót a nő holttestével. Ehelyett óvatosan kiemelték a régi hajót, vigyázva, hogy ne tegyenek kárt benne, majd a két hajót együtt újra eltemették.
A sírt a közép-norvégiai Skeiet térségében találták meg, egy hajdani farmon. Emiatt azt gondolják a kutatók, hogy a kettős temetés azt bizonyította, hogy a farm generációk óta a család tulajdonában volt (ezt a tulajdonjog elismeréséhez előírták a viking törvények).