Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
Az MTI azt írja, hogy a kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait - egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket - felhasználva.
A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6 milliméterrel megemelve a globális tengerszintet.
A jégolvadás üteme az évi 33 milliárd tonnáról 254 milliárd tonnára emelkedett az 1990-es évektől az elmúlt évtizedig, ami hétszeres növekedést jelent harminc év alatt
- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Leedsi Egyetem professzora, Andrew Shepherd és a NASA bolygókutató intézetének munkatársa, Erik Ivins által vezetett kutatás az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával készült.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-as előrejelzése 60 centiméterben jelöli meg a globális tengerszint-emelkedést 2100-ig, ami azt jelentené, hogy éves szinten 360 millió ember lenne kitéve a part menti áradásoknak.
A mostani mutatók szerint azonban a grönlandi jégtakaró a vártnál jóval gyorsabban olvad, vagyis inkább az IPCC „legdrasztikusabb" forgatókönyvét követi, ami még plusz hét centiméternyi emelkedést jelentene.
A globális tengerszint minden egy centiméternyi emelkedésével világszerte újabb hatmillió ember válik fenyegetetté a part menti áradásokkal szemben. A jelenlegi tendenciát nézve, a grönlandi jégolvadás miatt évente 100 millióan lesznek kitéve az áradásoknak a század végére, vagyis a globális tengerszint teljes emelkedését nézve összesen 400 millióan".
- mondta Shepherd.
A kutatók regionális klímamodelleket alkalmazva mutatták ki, hogy a jégolvadás feléért
a levegő hőmérsékletének emelkedése okozta felszíni olvadás a felelős,
míg a másik feléért a melegedő óceánvíz miatt intenzívebbé vált gleccsermozgás.