A Föld már a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida előtt is instabil volt – írja a Science Daily. A amerikai Northwestern Egyetem először vizsgálta olyan kagyló- és csigaház-kövületek kalcium-izotóp összetételét, amik a kréta- és paleogén időszakok közötti nagy kihalási hullámból származnak. A vizsgált kövületekből a kutatók arra következtetnek, hogy nem sokkal a becsapódás előtt a kagylók kémiai összetétele megváltozott, méghozzá az óceánok megnövekedett széntartalma miatt.

A vizekben felgyülemlő szén-dioxidtól (CO2) savasabbak lettek az óceánok. Akkoriban egy hatalmas vulkánmező terült el a mai India egy részén, az úgynevezett Dekkán-trapp, és ezek a vulkánok öntötték magukból a CO2-t. Benjamin Linzmeier, a tanulmány egyik szerzője szerint a leletekben fellépő változások egybeesnek a vulkánok kitörésével.

Ugyan a kutatók szerint így már egyértelmű, hogy mi a bolygó instabillá vált az aszteroida becsapódása előtt, de még koránt sincs konkrét bizonyíték arra, hogy mi is okozta a tömeges kihalást. Korábbi kutatások során már vizsgálták a Dekkán-trapp és a kihalások közötti összefüggést, de eddig még senki nem fókuszált egy-egy organizmusra. Mivel a kagylók gyorsan nőnek és gyorsan reagálnak a környezetük változásaira, jó korképet adnak egyes időszakokról.

A tanulmány szerzői szerint ha megismerjük, hogy a Föld hogyan reagált korábban a hirtelen megnövekedő CO2-re, akkor nagyobb pontossággal tudjuk megjósolni, hogy a környezetünk hogyan fog reagálni az ember által kibocsátott CO2-re.