A múlt hét egyik fontos belpolitikai, városgazdálkodási hírének főszereplője a Fővárosi Állat- és Növénykert leendő Pannon Parkjának főépülete, a Biodóm építésének alakulása, Budapest már most egyik legnagyobb épületmonstrumának sorsa volt. A Népszava arról írt, hogy nincs elég pénz az épület tervezett befejezéséhez ugyanis alaposan megszaladtak az építés költségei: 15,7 milliárd forintra tervezett program jelenleg 62,8 milliárd forintnál tart, a kormány azonban mostanáig 20 milliárddal kevesebbet adott a Fővárosi Állat- és Növénykertnek.
A Népszava információi szerint az épület jövőjével kapcsolatban az is aggasztó, hogy ha el is készül a Biodóm, a hatalmas üvegház fenntartási költségei a tervezettnél sokkal jobban terhelik majd meg a fővárosi költségvetést: a Biodóm várható energiafelhasználása vetekszik majd egy kisebb budapesti kerület áramfogyasztásával. Tovább tetézheti a bajt a lap szerint, hogy a környék elektromos hálózata ekkora energiaigényt nem bír el, a működtetéshez további beruházásokra lenne szükség.
Az állatkert másnap közleményben reagált a sajtóban megjelent hírekre. Azt megerősítették, hogy a kormány eddig 43 milliárd forintot biztosított a Biodóm építésére, és közel 20 milliárd forint még hiányzik az átadásig, de hozzátették, hogy sem műszaki, sem pénzügyi akadálya nincs annak, hogy a Pannon Park 2020 tavaszára szerkezetileg és gépészetileg elkészüljön.
Az állatkert szerint túlzóak a Népszava becslései a várható üzemeltetési költségekkel kapcsolatban: igaz ugyan, hogy a Biodóm miatt nőni fognak az intézmény működési kiadásai, de párhuzamosan a bevétel is emelkedik majd, ráadásul a Pannon Park vagy kétszáz új munkahelyet is teremt. Az épület tervezett energiaigénye egy ekkora épületnek megfelel, sőt még kisebb is lesz: a hasonlóan nagy bevásárlóközpontok, sportcsarnokok fogyasztásának harmada-fele – így az sem igaz, hogy a Biodóm energiaigényét nem tudja majd a környék elektromos hálózata kiszolgálni.
A kommunikációs defenzívába kényszerült Fővárosi Állat- és Növénykert december 17-re, keddre sajtótájékoztatóval egybekötött helyszíni bejárást szervezett a sajtó részére, hogy Persányi Miklós igazgató beszámolhasson a Biodóm építésének folyamatáról, és válaszolhasson a "hová lett a sok pénz?" és "hány millárd adóforintot akar még elégetni az állatkert?" jellegű kérdésekre.
Persányi Miklós az idegenvezetéssel egybekötött sajtótájékoztatón elismételte az állatkert múlt heti közleményében foglaltakat, miszerint a kormánytól eddig kapott nettó 43,7 milliárd forinton túl még húszmilliárdra van szükség a Pannon Park és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az igazgató elmondta, hogy a 2017 nyarán megkezdett építkezésnek nagyjából a háromnegyedénél tartanak, azonban a kivitelezésre még le nem kötött kb. 6,6 milliárd Ft kevés a befejezéshez, a teljeskörű, magas színvonalú megvalósításhoz további források szükségesek.
Mint az a bejáráson látható volt, befejeződött a Biodóm 18 500 négyzetméteres óriáskupolájának az építése, helyére került az utolsó fényáteresztő teflon (ETFE, etilén-tetrafluoretilén) membránelem is, azaz a moduláris tetőt alkotó 964 darab háromszög alakú mező mindegyikére felszerelték már a háromrétegű, nyomás alatt tartott teflon fóliapárnát.
Persányi szerint jól haladnak a munkák, a beruházás első üteme 2020 tavaszán várhatóan lezárul, a szerkezetkész épület műszaki átadása után kezdődhet a második ütem: a dekorációs és belsőépítészeti munkák, a növényesítés, az állatok és a berendezés beszerzése és elhelyezése, valamint a parképítés. Ez a szakasz igazán izgalmas lesz, mivel a most még csupa üveg és acél és beton, jelenlegi formájában meglehetősen szürreális monstrumot otthonossá kell tenni a benne élő állatok és növények számára. Ha ezzel megvannak az állatkert szakemberei, akkor várhatóan 2021 végén nyílik majd meg a Pannon Park.
Persányi Miklós a költségekkel kapcsolatos kérdésözönre válaszul elmondta, hogy több tényező miatt lettek magasabbak a költségek az eredeti tervekben szereplő számoknál. Öt hektárra nőtt például a Pannon Park területe, az új területrészek állatkerthez csatolásával nőttek a költségek is, módosult a műszaki tartalom is, bekerültek a kerítésen kívüli területrendezési munkák, meghosszabbodott a beruházás időtartama, ezzel a munkabérköltségek is nőttek, valamint a 3-4 évvel ezelőtti becsléshez képest nőtt bizonyos nehezen becsülhető projektelemek ára is, illetve olyan projektelemek költségei is ismertté váltak, amelyek korábban nem szerepeltek a becslésekben: elkészültek például a hullámvasút korszerűsítésének tervei.
Az igazgató a keddi bejáráson is hangsúlyozta, hogy a Biodóm energiaigénye nem lesz extrém magas: számításaik szerint az 1,7 hektáros, fedett állat-és növénypark fogyasztása évi 10-12 gigawattóra lesz, ami legfeljebb egy kisebb bevásárlóközpont energiaigényével lesz egyenlő, semmiképp nem több mint egy "kisebb fővárosi kerületé". (Erre külön rá is kerestek, és bár nincs sok elérhető összegző adat ezzel kapcsolatban, azt találták, hogy egy budapesti kerület energiafogyasztásának nagyjából két százalékát teszi majd ki a Biodóm fogyasztása.)
A főigazgató szerint elég sok bizonytalanság van egy ekkora nagyságrendű beruházás megvalósítása és üzemeltetése terén, mint mondta "két dolgot nem tudunk még: hogy mennyi lesz a bevétel és mennyi a kiadás". A nemzetközi tapasztalatok alapján mindenestre optimistán nyilatkozott, a budapestihez hasonló fedett állatparkok általában nagyon népszerűek, sok látogatót vonzanak, így akkora pluszbevételt generálnak, ami fedezi az üzemeltetési költségeket.
