Most először sikerült rekonstruálnia a csillagászoknak a Tejútrendszer közepén lezajlott csillagképződés történetét, melyből kiderült, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben ebben a régióban nem volt folyamatos a csillagok képződése. Ehelyett két hullámban történt a dolog, ez pedig egy sor jelenségre magyarázatot nyújthat – írja az MTI.

A kutatók a Nature Astronomy nevű szaklapban publikálták a tanulmányukat, melyből kiderült, hogy a galaxis középpontjában lévő csillagok két robbanásszerű hullámban alakultak ki:

• a szóban forgó csillagok több mint 90 százaléka legalább 8 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki,
• majd egy több milliárd éves csendes periódus következett, amikor alig képződtek új csillagok,
• majd nagyjából egymilliárd évvel ezelőtt hirtelen összeállt az itt található összes csillag durván 5 százaléka.

Ezek a csillagok alkotják a nagyjából 1000 fényévnyi átmérőjű, sűrű korongot, ami körbeveszi a Tejútrendszer legbelső csillagcsoportját, illetve a galaxis közepén található fekete lyukat. A mostani eredményekből levonható egyik következtetés, hogy további keretek közé szorítja a fekete lyuk növekedésének történetét. Az új modellből kiindulva a Tejútrendszer közepén található fekete lyuk nagy valószínűséggel 8 milliárd évnél korábban érte el a jelenlegi tömegének legnagyobb részét.

Emellett a csillagászoknak azt a koncepciót is újra kell gondolnia, hogy a Tejútrendszerhez hasonló küllős spirálgalaxisok nagyon hatékonyan pumpálják a gázt a középpontjukba, ami folyamatosan új csillagok képződéséhez vezet. A mostani eredmények alapján évmilliárdok teltek el komolyabb csillagképződés nélkül, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a gáz mégsem jutott el a középpontba – vagy azért, mert a küllő csak nemrég alakult ki, vagy azért, mert annyira nem hatékony a gáz továbbításában.

A kettő közül egyértelműen utóbbi lenne az érdekesebb, ez ugyanis azt jelentené, hogy