Egy friss kutatás az Ötzinek keresztelt, több mint 5000 éve jégbe fagyott újkőkori vadász újabb titkát fedte fel, kiderült ugyanis, hogy íjhúr lehetett az ősember tegezében talált rejtélyes madzag – írja az MTI.
A Svájci Tudománytámogatási Nemzeti Alap (SNF) kutatói a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóiratban publikálták tanulmányukat, melyből kiderült, hogy a tegezben talált ismeretlen rendeltetésű zsinór az eddig vélttel ellentétben nem növényi, hanem állati eredetű, így
jól terhelhető zsinegként kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy egy íj húrjaként használják.
A svájci kutatók egy, a zsinórból kapott mikroszkopikus méretű rostmintát hasonlítottak össze más hasonló újkőkori leletek mintájával, és így sikerült bebizonyítaniuk, hogy az Ötzi tegezében talált madzag egy nem meghatározható állat lábának ínjából készült.
A három zsinegből igényesen összefont "kötél" nyugalmi állapotban 4 milliméter vastag, és 2 méteres hosszával éppen elég lehetett Ötzi íjához. Az elasztikus húr megfeszítve, mindössze 2 milliméter vastagon, jól beleilleszthető a tiszafából készül íj két végén található rovátkába. Az íjhúrok a legritkább régészeti leletek közé tartoznak, így a mostani felfedezés igazi kuriózumnak tekinthető.
Az újkőkori vadász S-alakban hajtogatta össze a húrt, és egyik végére csomót kötött. A kutatók szerint a tegezben talált másik, ugyancsak állati eredetű, kezdetlegesen megmunkált madzagköteg tartalékként szolgálhatott egy másik húrhoz. A bolzanói múzeum szerint a jó állapotban fennmaradt zsineg a gleccsermúmia többi kellékével együtt a világ legrégibb vadászfelszerelése az újkőkorból.
Ötzi mintegy 5300 éve élhetett. Gyilkosság áldozata lett, nyíllal lőtték le, a gleccser jegébe belefagyott holttestét 1991-ben, 3210 méteres magasságban találták meg német túrázók az Ötz-vögyi Alpokban, innen ered a beceneve. Ötzi utolsó útját éppen október végén sikerült rekonstruálni, akkor kiderült, hogy a dél-tiroli Schnals (olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre.