Egészen elképesztő cuccaink lehetnének, ha a 2020-ra jósolt változások mind megtörténnek, de ne szaladjunk ennyire előre, és tekerjünk vissza az évtized elejére, hogy mi is volt akkoriban. Akkor kezdték felbocsátani az európai GPS-műholdakat, a Galileo első elemeit, a Nokia még Symbian rendszerű telefonokat gyártott százmilliószámra, az Intel azt hitte, hogy van jövője a mobiliparban, az izzónkat helyettesítő LED lámpák drága úri huncutságnak számítottak, és a Teslának csak egy kétüléses roadstere volt.

Hát innen indultunk, és nem jutottunk igazán messzire. Elon Musk biztosan nem kezd hozzá a Mars kolonizálásának, amit 2020-ra tervezett, de még az sem jött be, hogy dollármilliárdokért turisták utazzanak a Holdra. Az Egyesült Államok kormánya örül, ha ennek a sokszorosából összehoz egy újabb emberes holdraszállást, és a rakéta még mindig nem áll készen.

A technológia világában két nagy esemény zajlott le az elmúlt évtizedben, és ezek közül az okostelefonok forradalma a legjelentősebb. A világ mobilipara 2010-ben a néha Steve Jobsot szavazta meg a legbefolyásosabb vezetőnek, hiszen ő hozta össze az első iPhone-t, amellyel ihletet adott mindegyik rivális gyártónak, és még mindig az iPhone az egyik legnépszerűbb a világon.

Elcsépelt közhely, de attól még igaz, hogy tíz év alatt az okostelefon lett a legfontosabb elektronikus eszközünk, benne vannak személyes emlékeink, kapcsolataink, a bankunk és a pénztárcánk. Elképzelhető az élet mobil nélkül, de az az élet nagyon nem lenne hatékony.

Pontosan erre gondoltunk, amikor azt írtuk az évtized elején, hogy a PC-nek mennie kell, és a magyar digitális startégiát nem egy asztalon porosodó számítógépre kell építeni, hanem a sokkal könnyebben kezelhető interfészekre kell fókuszálni: tabletekre, és hasonlókra. Bár a tabletek világhódításával kapcsolatos elképzelésünk nem jött be, félsikerként elkönyvelhetjük, hogy közben a telefonok lettek tablet méretűek.

Az a jóslat viszont elhibázott volt, hogy 2020-ra a telefonok szinte az ember részévé válnak, minden érzékszervünket utánozzák, és jobban tudják majd, hogy mit akarunk, mint mi magunk. Közeledünk ehhez a világhoz, hiszen milliók követik nyomon a pulzusukat csuklóra csatolt szenzorokkal, a hangutasításokat is egész jól értik már a gépek, ha megfelelő nyelven szólunk hozzájuk, a mesterséges intelligenciás algoritmusok is egyre több területen helytállnak, de még elképesztően hosszú utat kell megtenni addig, hogy minden kérdésben a gépekre bízhassuk magunkat.

A mobilipar átalakulásával párhuzamosan, azzal igen szoros összefüggésben történt meg a másik nagy átalakulás, ahogy a szoftverekre épülő informatika fokozatosan szolgáltatásalapú lett. A Microsoft 2011-ben vezette be az Office 365-öt,  az Adobe pedig 2013 óta nem ad ki évente új szoftvercsomagot, csak a Creative Cloud felhőszolgáltatás előfizetői kapnak tőle szoftvereket.

Persze a legtöbb app, amit a mobiljainkon használunk, csupán egy interfész valamilyen online szolgáltatáshoz.

Nagyobb kijelzők, nagyobb tévedések

Tíz évvel ezelőtt még azt hitte a tévéipar, hogy a 3D nagy durranás lesz, ilyen készülékekkel voltak tele a kiállítások. Mi mondtuk, hogy annyira azért nem kiforrott az élmény, csúfos bukás lehet a vége, és így is lett. Ma már sokkal fontosabb a 4K felbontás, a HDR képminőség és a jó hangrendszer. És persze az, hogy a tévénk pár gombnyomással el tudja indítani a kedvenc filmjeinket és sorozatainkat a beépített HBO Go, Netflix vagy Amazon Prime app valamelyikén.

Az az előrejelzés viszont bejött, hogy 2020-ra elérhetővé válik a 8K felbontás. A Samsung egy ideje már árul ilyen tévét, és nem is kerül annyiba, mint egy családi ház. Más kérdés, hogy tíz év alatt a családi házak ára is nevetségesen elszállt. Cserébe viszont a 8K tévék olyan sok energiát használnak, mintha bekapcsolva hagynánk a lakás összes lámpáját, szóval nagyon nem passzol ez az irány a globális környezetvédelmi célkitűzésekhez. A japánok mindenesetre dolgoznak azon, hogy a jövő évi olimpiáról ebben a felbontásban is készüljenek műsorok.

A közlekedésben is nagyokat tévedtünk. Az Apple mégsem gyárt szexi almalogós autókat, és minimális esély sincs rá, hogy 2020-ra elinduljon a Hyperloop kereskedelmi szolgáltatása, és vákuumcsövekben őrült sebességgel száguldozó vonatokkal jussunk el a világ egyik városából egy másikba. Pedig igény lenne rá, mert a repülés hatalmas ökológiai lábnyoma miatt egyre többen keresik az alternatív közlekedési módszereket.

Csak annyit sikerült elérni az évtizedben, hogy nem muszáj autót vennünk, ha autóval szeretnénk utazni, mert mobilos app segítségével is kölcsönvehetünk egyet, vagy esetleg hívhatunk magunknak egy Ubert. Már ahol van Uber. Persze felpattanhatunk egy appból bérelhető rollerre is, hogy azzal döcögjünk át a következő, elképesztő újításokat ígérő évtizedbe.

(Borítókép: A SpaceX Starship nevű úrhajó prototípusa a texasi kilövőállomáson 2019. szeptember 28-án. Fotó: Loren Elliot / Getty Images Hungary)