Az eddig hittnél jóval később halhatott ki teljesen a Homo erectus, vagyis a felegyenesedett ember egy friss kutatás szerint, ami alapján a ma élő emberek ősi rokonának képviselői még éltek, amikor a Homo sapiens megjelent – írja a BBC.
A Nature szaklapban publikált tanulmányban a kutatók egy sor korábban is többször vizsgált csontot vettek górcső alá, amiket az indonéziai Jáva szigetén találtak meg még a '30-as években. Az hamar kiderült, hogy a lelőhelyen a már kihalt Homo erectus csontjaira bukkantak rá, a datálásuk azonban több okból is nehéz feladatnak bizonyult.
A '90-es években aztán egy kutatócsoport mindenkit meglepett azzal, hogy 53 és 27 ezer év közé tette néhány csont korát, ami miatt felmerült a lehetősége annak, hogy a Homo sapiens és a Homo erectus egy időben élhetett. A mostani kutatásban új ásatásokkal, illetve a korábbi lelőhely újraelemzésével Russell Ciochon és csapata arra jutott, hogy a csontok nagyjából 112 ezer évesek lehetnek. Ez alapján jelenleg ezek a legfrissebb Homo erectus-csontok, a kutatók szerint pedig ez azt is jelenti, hogy
a Homo erectus jóval több mint egymillió évig maradt fenn Jáva szigetén.
Ezek az eredmények azért lehetnek fontosak, mert alátámasztják azt az elképzelést, hogy az egyes emberfajok nem feltétlenül követték egymást, hanem sok esetben akár több százezer évig léteztek együtt, míg valamelyik ki nem halt. A fejlettebb faj természetesen hatalmas előnyben volt, amit jól mutat, hogy a Homo erectus Afrikában 500 ezer, Kínában pedig 400 ezer éve kihalt. Jáva szigetén ugyanakkor nem volt akkora a verseny, így itt a jelek szerint tovább tudtak fennmaradni.
A kutatók szerint a faj végül azért tűnhetett el innen is, mert képtelen volt alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, melynek következtében a szavannák helyett esőerdők árasztották el a szigetet. A Homo erectus kihalásában egy korábbi kutatás szerint az is szerepet játszhatott, hogy eszközkészítés és nyersanyaggyűjtés terén sem erőltette meg magát túlságosan.