Mi történt? A lényeg röviden:

• Magyar idő szerint nem sokkal délután fél egy után rendben elstartolt a Boeing űrhajója, a Starliner.
• A legénység nélküli, műszerekkel megpakolt űrhajó sikeresen levált az Atlas-V rakéta fölső, Centaur fokozatáról.
• Az űrhajó rendszerei rendben működni kezdtek, napelemei kellő energiát adnak.
• A telemetriai adatok szerint azonban az űrhajó nem a kijelölt Föld körüli pályán mozog.
• A NASA magyar idő szerint délután fél négykor sajtótájékoztatót tartott a helyzetről.
• A NASA, a United Launch Alliance és a Boeing illetékesei közölték, hogy az űrhajó biztosan nem fog tudni a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódni.
• A Boeing és a NASA repülésirányítói megpróbálják két napon belül épségben visszahozni a Földre a Starlinert.

Az előzmények és a részletes közvetítésünk:

Újabb mérföldkövéhez érkezett a leginkább a SpaceX és a Boeing vetélkedésétől hangos NASA-program, a Commercial Crew Development (CCDev), aminek célja, hogy magáncégek bevonásával az amerikai űrkutatási hivatal újra tudjon amerikai földről, amerikai űrhajóval amerikai űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) vinni. Erre az űrsiklóprogram 2011-es befejezése óta nem volt lehetősége a NASA-nak, ami súlyos dollármilliókat fizet az oroszoknak, hogy Szojuzaikkal eljuttassák az amerikai asztronautákat az ISS-re.

A 6,8 milliárd dolláros CCDev programban a SpaceX valamelyest előrébb tart, Elon Musk űripari cége idén márciusban már sikeresen végrehajtotta a Crew Dragon nevű űrhajójuk repülési tesztjét, aminek során a legénység nélküli Crew Dragon sikeresen elstartolt, Föld körüli pályára állt, csatlakozott az ISS-hez, majd öt nap elteltével vissza is tért a Földre.

A SpaceX menetelését némiképp megakasztotta, hogy áprilisban egy teszten felrobbant a Crew Dragon, így könnyen előfordulhatott volna, hogy a rivális cég megelőzi, ha sikeres lett volna a több naposra tervezett tesztrepülés, amibe december 20-án, pénteken, magyar idő szerint nem sokkal fél egy után a Boeing is belevágott.

Az Orbital Flight Test első lépéseként a repülőgépgyártó CST-100 Starliner nevű, ugyancsak legénység nélküli űrhajója sikeresen útnak is indult Floridából, a légierő Cape Canaveral-i SLC41-es starthelyéről – 

A NASA TV élőben közvetítette az űrtörténelmi eseményt:

A United Launch Alliance (ULA, a Lockheed és a Boeing vegyesvállalata) Starlinert hordozó Atlas-V rakétáját elvileg már egy nappal korábban föllőtték volna, de az időjárás nem kedvezett a startnak: a hordozórakéta ellenőrzését a rossz időjárási viszonyok miatt csütörtökről péntekre kellett áttolni, így elcsúszott az indítás időpontja is.

A Boeing Starliner OTF küldetés első része a következő szerint zajlott: nagyjából 4,5 perccel  azután, hogy az ULA Atlas-V rakétája a visszaszámlálást követően sikeresen elhagyta az indítóállást, előbb levált az első fokozat, 12 óra 51 perckor 181 kilométeres magasságban a Starliner levált a hordozórakéta fölső, Centaur nevű fokozatáról, hogy megkezdhesse önálló repülését, irányhajtóművei segítségével pályára álljon, és csatlakozzon a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A jelentések szerint a fedélzeti szoftver rendben Orbit Mode-ba kapcsolt, átvéve az ISS-hez vezető út navigációs feladatait, és a napelemek is rendben működnek, biztosítják a szükséges energiát az űrhajó elektromos rendszereinek működéséhez.

A 13 óra 14 perckor érkezett jelentés szerint a Starliner minden rendszere rendben működött, az űrhajó stabil Föld körüli pályán mozog.

13:16 – Rendkívüli hír: az űrhajótól érkező telemetriai adatok szerint a Starliner pályája kis mértékben eltért a kijelölttől, mert valami gond volt a pályára állító manőverrel.

Az, hogy az űrhajó stabil Föld körüli pályán mozog, nem jelenti azt, hogy a sikeres küldetéshez megfelelő pályán haladna. Annyi mindenesetre megnyugtató, hogy a Starliner rendszerei rendben működnek, a kommunikáció is stabil az űrhajóval, az irányítóközpont egyelőre kontroll alatt tud tartani mindent.

A Boeing küldetésirányítói és mérnökei tehát valószínűleg válságintézkedéseken dolgoznak gőzerővel, hogy ez miben áll majd, csak később derülhet ki, ugyanis nem sokkal fél kettő után a NASA TV befejezte a közvetítést, így nem érkezik több közvetlen információ a kialakult helyzetről. Hogy mindez a küldetés Lock The Doors pillanata-e, most még nem tudni.

A NASA igazgatója Twitteren azt közölte, hogy az utolsó hajtómű-üzemeltetés nem történt meg, így a Starliner nem érhette el azt a megfelelő pályamagasságot, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a Nemzetközi Űrállomással randevúzzon, és az illetékesek dolgoznak a helyzeten:

A NASA magyar idő szerint délután háromra sajtótájékoztatót hirdetett. Addig is álljon itt a NASA kettőkor kiadott szűkszavú közleménye:

Annak ellenére, hogy a United Launch Alliance Atlas V rakétája sikeresen elindult 6:36-kor a floridai Cape Canaveral légibázis SLC41-es startállásáról, a Boeing’s CST-100 Starliner nem a terveknek megfelelő pályán halad. Az űrhajó stabil állapotban van, a repülésirányítás dolgozik a megoldáson.

A Spaceflight Now szerint nagyjából ugyanezt ismételte meg Kelly Kaplan, a Boeing szóvivője:

Az űrhajó jelenleg biztosnágban és stabil állapotban van. A repülésirányítóknak sikerült beindítani a hajtóműveit és a következő lépéseket tervezik. A Boeing és a NASA együtt mérlegelik a lehetséges opciókat a tesztrepülés és a küldetés még megoldható feladatait illetően, addig is a Starliner Föld körüli pályán marad.

14:50 – újabb információmorzsa a NASA igazgatójától:

15:00 – pici reménykeltő hír Jim Bridenstine NASA-igazgatótól:

Ezek szerint a Starliner saját irányhajtóműveivel sikerült magasabb pályára emelni a bajba került űrhajót. Ez azért lehet fontos, mert ha sikerül megtartani a Starliner irányítását, akkor több esély van arra, hogy épségben vissza tudják hozni a Földre.

A NASA TV élőben közvetítette a rendkívüli sajtótájékoztatót, a konferencia félórás csúszással, fél négykor kezdődött:

15:45 – A sajtótájékoztatón elhangzott legfontosabb információ:

A sajtótájékoztatón a következő fontos részletek derültek ki:

• A United Launch Alliance szerint a start során még minden rendben ment, az ULA Atlas V rakétájával nem volt semmi gond, minden a tervek szerint alakult. A teszt rájuk vonatkozó feladatait tökéletesen végrehajtották. (Tory Bruno, az ULA vezérigazgatója)
• A Boeing egyelőre nem tudja, hogy mi csúszott félre az automatikus irányítás során, amire a fölső rakétafokozattól való leválás után kapcsolt a Starliner fedélzeti számítógépe. A repülésirányítók professzionálisan kezelték a helyzetet, nekik köszönhető hogy jelenleg stabil Föld körüli pályán halad az űrhajó. Jelenleg azon dolgoznak, hogy épségben visszahozzák a Starlinert a Földre, erre 48 órán belül sor fog kerülni, az eredeti tervekben szereplő új-mexikói White Sands bázis területén. Ehhez a manőverhez elegendő üzemanyag áll rendelkezésre. (Jim Chilton, rangidős Boeing alelnök, Boeing Defense, Space & Security, Space and Launch divízió)
• A NASA szerint az űrhajó visszahozása a legjobb döntés, amit a kialakult helyzetben meghozhattak. Az okokkal kapcsolatban annyi látszik most biztosnak, hogy valamiért időben elcsúszott a megfelelő Föld körüli pályára álláshoz szükséges hajtóműmanőver, mert gondok voltak az automatikus irányítással, és emiatt elcsúsztak az egyes részfeladatok időzítései is. Az űrhajó nem a megfelelő pozícióban volt a parancsok vételéhez, amikor beindult a pályára emelő hajtómű, akkor nem állt jó irányban, sok üzemanyagot elpocsékolt, miközben nem haladt följebb. Amikor ez kiderült, a repülésirányítók az irányhajtóművekkel stabilizálták az űrhajó pályáját – példaértékű, ahogy a három csapat, a NASA, az ULA és a Boeing együttműködött. A fő baj az autonóm repülést irányító szoftverrel lehetett, ha lettek volna űrhajósok a fedélzeten – mint például az űrsiklók esetében voltak –, azonnal tudtak volna reagálni, meg tudták volna oldani a helyzetet és már rég úton lennének az ISS-re. A fiaskóból a CCDev program minden partnere sokat fog tanulni, és remélhetőleg a félig meghiúsult küldetésből is számos fontos teszteredmény be fog futni. (Jim Bridenstine, a NASA igazgatója)

Chris Ferguson, a Boeing űrhajósa (egykori NASA-asztronauta, az utolsó űrsiklóküldetés parancsnoka), a Starliner leendő utasa már ki is írta Twitterre, hogy elindult az új-mexikói landolóhelyre:

Hogyan tovább?

Alapvetően három két kimenete lehet az anomáliának:

• Irányhajtóműveivel sikerül a kijelölt pályára állítani a Starlinert, megy minden a terveknek megfelelően. Erre mutatkozik jelenleg a legkisebb az esély.
• Nem sikerül a kijelölt pályára állítani a Starlinert, de sikerül néhány Föld körüli kör után épségben visszahozni a Földre. Ebben bízik, ezen dolgozik mindenki.
• Nem sikerül a kijelölt pályára állítani a Starlinert, és a visszatéréshez szükséges manővereket sem tudják végrehajtani. Ez a legrosszabb szcenárió, aminek a végén az űrhajó irányíthatatlanul lép a légkörbe és megsemmisül.

A kevésbé rossz verzió szerint öt lehetséges landolóhely jöhet számításba, kettő Új-mexikóban, egy Utah, egy Arizona és egy Kalifornia államban:

Mi lett volna, ha...

...sikerül a pályára állással kapcsolatos hibát kiküszöbölni vagy eleve meg sem történik az incidens? A küldetés második része a Nemzetközi Űrállomáshoz való kapcsolódással folytatódott volna: a számítógép-vezérelt automatikus dokkolás a starttól számítva 26 óra múltán, szombatra volt időzítve.

A tervek szerint a Starliner pár napot az ISS-hez kapcsolódva töltött volna, de sem ez, sem a küldetés harmadik fontos szakasza nem fog megvalósulni – december 28-ára tervezték a  leválást az űrállomásról, hogy a Starliner visszatérjen a Földre, ehhez képest legkésőbb december 22-én vasárnap délután landolni fog a Boeing űrhajója, de még az is lehet, hogy hamarabb lehozzák.

A küldetés különlegessége, hogy a NASA-tól és a SpaceX-től megszokottaktól eltérően nem az Atlanti-óceánban landolt volna az űrhajó, hanem Új-Mexikóban, a White Sands rakétatesztelő bázis sivatagos területén: a Starliner szárazföldi, úgynevezett puha landolásra képes ejtőernyői és felfújható légzsákjai segítségével. Erre sor is kerülhet, ha nem a legrosszabb verzió történik a sajnálatosan rendkívülivé vált küldetés során.

A Boeing első űrhajója 2020-ban már űrhajósokkal a fedélzetén indult volna az ISS-hez, ez a pénteken történtek fényében nem valószínű, hogy bekövetkezik, a Boeing CCDev programja minden bizonnyal jelentős késést szenved majd.