A béta-karotint termelő génekkel felruházott, sárga színe miatt aranyrizsnek nevezett génmódosított fajtát most először engedélyezték olyan országban, ahol sok rizst esznek, és elterjedt az A-vitamin-hiány: a Fülöp-szigeteken. A béta-karotin az A-vitamin előanyaga, és a vitaminhiány orvoslása volt a fő indok amellett, hogy az e vegyület előállításához szükséges gént beépítették a rizs genomjába.
A génmódosított rizst már korábban engedélyezték az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, de ennek nem volt különösebb gyakorlati jelentősége, hiszen nem valószínű, hogy ezek az országok valóban nagyüzemben termeszteni és fogyasztani fogják. A Fülöp-szigeteken azonban gyökeresen más a helyzet. Miután az ország hatóságai emberi, illetve állati fogyasztásra biztonságosnak ítélték a fajtát, nagyon valószínű, hogy hamarosan tömegesen termelni is fogják azt.
Ahogy minden génmódosított szervezetnél megszokott ez, az aranyrizs is a GMO-ellenes lobbi kereszttüzébe került az utóbbi években. Hiszen az aranyrizs is csak a multinacionális biotechnológiai vállalatok profitéhségéről szól, akik gonosz vegyi anyagokkal akarják mérgezni, és szabadalmaikkal rabságba taszítani az emberiséget.
vagy nem.
Az egészet kizárólag azért csinálták, hogy a gyerekek elég sok béta-karotint fogyasszanak, hogy ne alakuljon ki náluk A-vitamin-hiány. Persze - szól a GMO-ellenes narratíva - ez egy még gonoszabb összeesküvés része: a tudósok csak azért adják ingyen az aranyrizst a harmadik világnak, hogy ezzel szerettessék meg velük az összes GMO-t. Vannak programok, amelyek közvetlenül A-vitamint juttatnak a harmadik világnak, de ezzel csak az érintett (és vaksággal, sőt halállal fenyegetett) gyerekek kétharmadát érik el.
Az aranyrizs-ellenes médiahadjárat egyik fő szószólója a Greenpeace. Most is csalódottságuknak adtak hangot, amiért a fülöp-szigeteki kormány a fajta befogadása mellett döntött, és arra szólították fel a hatóságokat, hogy változtassák meg döntésüket. A GMO-ellenes propaganda legfőbb érve, hogy ezek a fajták ismeretlen veszélyeket tartogatnak az emberiségre nézve, mert nem tesztelték eléggé az egészségügyi hatásaikat.
Csakhogy a tudományos konszenzus szerint a jelenleg engedélyezett génmódosított tápláléknövények és állatok biztonságosak.
Több évtizedes termesztésük során egyes fajtákat emberek százmilliói fogyasztották már, és még egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy a génmódosítástól bárkinek is baja lett volna. Ez olyan léptékű tesztnek fogható fel, amely más esetekben gyakorlatilag elképzelhetetlen.