Szerte a világon beszámoltak a lapok - így az Index is - arról, hogy az Ausztráliában pusztító erdőtüzekben már félmilliárd (pontosan 480 millió állat) lelte halálát, és egyes fajok így a kihalás szélére sodródhattak. De honnan tudhatjuk ezt?
Chris Dickman, a Sydney-i Egyetem biológusa a becslés forrása, aki most az egyetem honlapján megjelentetett egy bővebb ismertetőt a becslés módszertanáról. Az írásban nem 480 millió állat haláláról ír, hanem ennyi “érintett” állatról, bár sok esetben - lévén mindent felperzselő tűzvészről van szó - a két kifejezés végső soron ugyanazt jelenti.
A számok egy 2007-es jelentésen alapszanak, amelyet Dickman készített a WWF-nek egy akkor tomboló, bár jóval korlátozottabb erdőtűzről Új-Dél-Walesben. A jelentésben, populációfelmérési adatokból úgy becsülte, hogy egy hektáron átlagosan nagyjából 17,5 emlős, 20,7 madár és 129,5 hüllő élhet. Ezt a számot szorozták fel annyival, ahány hektárt érint a tűz.
A becslések szerint a legutóbbi adatok szerint nagyjából 3 millió hektár éghetett le csak Új-Dél-Walesben, így jött ki a 480 milliós szám. Természetesen ők sem gondolják, hogy minden állat karba tett mellső lábbal várja, míg eléri a tűz az élőhelyét, és ott meghal. Nyilván próbálnak menekülni, és erre a nagy testű fajoknak (kenguruknak, emuknak), illetve a röpképes madaraknak van nagyobb esélyük. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy
a tüzet első körben túlélt állatok jó része is elpusztul hamarosan, a táplálék-, víz-, illetve búvóhelyhiány következtében.
A számot ennek ellenére sokan vitatják - legalább annyian kicsinylik, mint ahányan sokallják. Egyrészt a madarak halandóságát több szakértő szerint túlbecsüli, hiszen ezek viszonylag egyszerűen elrepülhetnek. Ugyanakkor a becslés csak Új-Dél-Walesszel számol, és legalább kéthetes adatokat vesz figyelembe. Azóta a tűz kiterjedése nőtt, és átterjedt már Victoriába is.
A 480 milliós szám a szerzők szerint is csak becslés, és saját bevallásuk szerint is igyekeztek konzervatívnak maradni (tehát inkább alulbecsülték a valós szituációt). További bizonytalanságot okoz, hogy az érintett állatok nagy része hüllő, miközben ez az az állatcsoport, amelynek egyedszámát a legkevésbé ismerjük. Sok fajnál csak az ismert tömegességű rokonfajok egyedszámából következtetnek a rokonok populációjára is.
Arra is van remény, hogy azok az állatok is életben maradnak, amelyeknek teljesen leégett az otthona. Az ausztrál hüllők jelentős része a föld alatt él, az egyébként is perzselő hőség elől elbújva. A föld jó hőszigetelő, így a mélyben talán a tüzet is átvészelhették - legalább néhányan.
Eközben Rhys Makdissi, az ausztrál La Trobe Egyetem ökológusa a Facebookon állított emléket több olyan ritka fajnak, amely nagy valószínűséggel kihalt az erdőtüzek következtében. Ilyen a kis erszényes hosszúlábú potoró, vagy a sárkányfenyő, amely 100 millió évvel ezelőtt alakult ki, és egészen a legutóbbi időkig kihaltnak hitték.
(Borítókép: Nathan Edwards/Getty Images)