A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb év volt 2016 után, ráadásul sorozatban már az ötödik különösen meleg év, közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán az MTI szerint. (Magyarországon is 2019 volt eddig a legmelegebb.)

Tavaly globálisan 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 közötti időszak átlagánál. Ez alig néhány századfokkal maradt el a 2016-os szinttől, amikor 0,12 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a különösen erős El Nino áramlat miatt.

Tavaly az 1981–2010-es átlaghoz képest jóval melegebb volt Alaszkában és az Arktisz nagy területén. A statisztikák szerint szinte mindegyik földrész átlagon felüli módon meleg volt, elsősorban Kelet- és Dél-Európa, Dél-Afrika, valamint Ausztrália, ahol jelenleg nagy kiterjedésű bozóttüzek tombolnak. 2019 decemberében Európában 3,2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981–2010-es periódusban.

Európában a szakértők szerint egész évben átlagon felüli hőmérsékletek voltak jellemzőek. Bár az egyes évszakok átlaghőmérsékletei nem döntöttek rekordokat, az egész évet tekintve a legmelegebb kalendáriumi évet élte a kontinens, a 2019-es esztendőt hőmérséklet alapján 2014, 2015, majd 2018 követi a sorban.

Az értékelések szerint a klímakárosító szén-dioxid koncentrációja tovább növekedett a légkörben az elmúlt évben, az eddigi legmagasabb szintre jutott – közölte a C3S. Az ENSZ tavaly közölte, hogy az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás mértékét évente 7,6 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig, hogy a hőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fokban lehessen korlátozni.

2020 első hetében számos, a klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófa sújtotta a világot, így a pusztító bozóttüzek Ausztráliában vagy a több tucat áldozatot szedő áradások Indonéziában. A kutatók szerint az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek a hőmérséklet emelkedésével.